Kiút az alagútból

Egy új életmentő eljárással a felére csökkentette az addigi halálozási arányt Csókay András idegsebész, azonban egyes kollégái részéről támadások érik, az orvos ugyanis – a betegek életének megmentése érdekében – letért a módszer bevezetésének hagyományos szakmai útjáról. A renitens orvosról Alagút az agyban címmel nemrég egy könyv is megjelent.

Hanczár János
2002. 12. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bármilyen nehézségek árán is, de az emberiség és a tudomány az Istenbe vetett hit által előre halad – vallja Csókay András, akinek a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa által kijelölt bizottság a közelmúltban elfogadta tudományos értekezését az általa bevezetett új módszerről. Az építőmérnökből idegsebésszé lett orvosról szóló könyvet Martha Tailor, az orvosi krimik szerzője jegyzi. Szerinte azonban – mint bevezetőjében fogalmaz – ez nem egy szórakoztató, kitalált bűnügyi történet, hanem a nagyon is komoly valóság… A kegyetlen gyilkos ez esetben nem egy elvetemült ember, hanem maga a halál. Csókay egyébként az általa feltalált alagút az agyban módszert egyben szimbólumnak is tekinti, mert úgy véli, hogy mindenki kerülhet az övéhez hasonló nehéz helyzetekbe, amelyekből mindig van kiút, akár egy jelképes alagúton keresztül is.
A néhány kollégája által renitensnek kikiáltott Csókay András ellen etikai vizsgálatot is folytattak, mert – az egyik vádpont szerint – tudományosan nem igazolt eljárást népszerűsített a médiában. Az orvos emellett a budapesti idegsebészeti vezetést feudálisnak nevezte, és ezért figyelmeztetést is kapott, a többi vádpontban azonban felmentették. Csókay Andrást – a döntés után két héttel – a Budapesti Orvosi Kamara közgyűlése nagy többséggel beválasztotta az etikai bizottságba.
Az idegsebész éralagútmódszerét a súlyos koponyasérültek életének megmentésére alkalmazza. Tudományos fokozatának elérése után a támadási felület elvileg csökkenhet ugyan, ő azonban nem reménykedik abban, hogy ettől a módszert Magyarországon egyik napról a másikra bevezetik. Az említett műtéti technikát egyébként a legsúlyosabb koponyasérülteknél használja, akiknél az agyduzzadás és a következményes beékelődés miatt állna be a halál. Ez esetben egy utolsó terápiás lehetőség az általa kidolgozott műtéti eljárás elvégzése. Azért kellett a tudomány által gyakorta alkalmazott kettős kontrollcsoportos útról letérnie, mert ezeknél az eseteknél vagy eldöntik, hogy ezt az életmentő módszert megpróbálják még – természetesen messze nem százszázalékos a siker –, vagy pedig egyszerűen meghal a beteg. Az orvosok ezt úgy hívják, hogy ultimum refugium (végső kétségbeesett próbálkozás). Ez a műtét esélyt ad az életben maradáshoz. A bioetika ezekben az esetekben úgy rendelkezik: ami a józan észnek is megfelel. A módszer alapjául szolgáló nagy csontelvétel – ami a nyomást akarta csökkenteni a koponyában – eddig nem hozott meggyőző eredményeket, mert ahogy kitüremkedett a duzzadó agy a megnyitott koponyán, a csont széle elvágta, elszorította a felszíni ereket. Csókay „csak” annyit talált ki, hogy az erek két oldalára kis párnát helyez a csont és az agy közé – mintegy kitámasztva azokat –, egy alagutat hoz létre, így az éles csontszél kevésbé tudja az ereket elzárni. Ezáltal a vérellátás megmarad, és a koponyaűri nyomás csökkentése megtörténik. Eddig ezek a részek elhaltak. Az elvégzett harmincöt operált eset után az addig nagyon magas, nyolcvan-kilencven százalékos halálozási arány csaknem a felére csökkent.
Csókay András legújabb tudományos kutatásainak eredményeit már azoknak a legsúlyosabb nyaki és háti gerincsérülteknek a megsegítésére is elkezdte alkalmazni, akik nyaktól lefelé lebénulnak. Az eddigi eredmények biztatók, azonban ismerve eddigi karrierjét, újításainak alkalmazásáért e területen is meg kell majd harcolnia. A magyar kutatóorvosokra jellemző szerény anyagi lehetőségek miatt tervei között szerepel az is, hogy a róla a napokban megjelent Alagút az agyban című könyv bevételéből „egy nagyon profi koponyafúrót” vásároljon. A pénzt a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Közhasznú Alapítvány kapja meg, amely a legkiszolgáltatottabb embereken – a kómás vagy lebénult, védekezni nem tudó agy- és gerincsérülteken – próbál segíteni.
Elmondása szerint további munkájához erőt ad az is – ha a módszerek magyarországi bevezetése nem halad is olyan gyorsan –, hogy a cambridge-i egyetem és egy nagy olasz munkacsoport vezetőivel kötött megállapodás alapján ezentúl együtt publikálják az eredményeket. Ez a két munkacsoport igen nagy populációban végzi a sérültek orvosi ellátását, ezért jóval nagyobb esetszámfelfutást vár, amellyel – reményei szerint – a kételkedő hazai szakemberek előtt is beigazolódik az eljárások létjogosultsága. Csókay András – tapasztalva jó néhány kollégája őszinte támogatását – úgy véli: óriási erő van a magyar orvostársadalomban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.