Növelni kell a termelékenységet

A magyar vállalatok esetében a munkaidő 45 százaléka elveszett időnek minősül, azaz kidobott pénz. Mindezt 225 munkanappal számolva évi 102 napot jelent. A tavalyi adatokhoz viszonyított kétszázalékos javulás ellenére azonban a termelékenység növekedését gátló problémastruktúra konzerválódásának veszélye rajzolódik ki.
Riasztó, hogy a hazai vállalatvezetők termelékenységnövekedésre vonatkozó várakozásai is drasztikusan, több mint 50 százalékkal estek vissza 2000-hez viszonyítva – jelezte tegnap Klaus D. Harrer, a Czipin & Proudfoot Consulting ügyvezető igazgatója. Mint mondta: „A tanulmány tíz ország (Ausztria, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Csehország, az Egyesült Államok, Japán, Dél-Afrika, Ausztrália és Magyarország) 2700 nagyvállalati vezetőjének megkérdezésével, immár nyolcadik alkalommal készült el”. A nemzetközi adatok 92 munkanap átlagos elvesztését mutatják, ez tavalyhoz viszonyítva 5 nappal kedvezőbb. A termelékenység fejlesztésének első számú akadálya a nem megfelelő tervezés és irányítás, ez 39 munkanap kiesését jelenti.
A vezetési és felügyeleti problémák 25, a nem megfelelő munkamorál 11, míg a hiányos kommunikáció 5 napnyi veszteséget okoz. Az IT-problémák 7, a nem megfelelő képesítések pedig 5 nap veszteséggel befolyásolják a termelékenységet. A magyar vállalatvezetők várakozásainak visszaesése figyelmeztető, mert a termelékenység növelése az európai uniós csatlakozáshoz közeledve egyre fontosabb tényezővé válik. Az egyetlen kiút a hozzáadott érték, azaz a termelékenység növelése a versenyképesség kialakítása és megőrzése szempontjából. Mindez azért is nagyon lényeges, mert becslések szerint a magyar gazdaságban 30 százaléknyi termelékenységnövekedési potenciál rejlik.