Idén fél-egy százalékponttal jobbak lehetnek a tavalyinál az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak hozamai – jósolja a 2002. szeptemberi adatok alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Igaz, a bázis meglehetősen alacsony, hiszen lapunk számításai szerint a hazai pénztártagság kilenctizedét lefedő nagy magánkasszák nettó fedezeti hozama (tehát amit a tag számláján ténylegesen jóváírnak a pénztár és a vagyonkezelő költségeinek levonása után) tavaly mindössze 7,12, önkéntes társaiké pedig 5,53 százalékra rúgott.
A várható enyhe hozamnövekedést a II. és III. negyedévi biztatóadatok vetítik előre, ám még nem tudjuk az év végi számokat. A statisztikákból mindenesetre kiderül: a jobb mutatók elérése érdekében a kasszák 2001 végéhez képest jelentősen átrendezték befektetéseik összetételét. Mind az önkéntes, mind a magánág két-három százalékkal csökkentette (összességében így mintegy 8,5 százalékra) például a kockázatos részvények arányát. Első látásra ezzel ellentétes lépésnek tűnhet, hogy három-öt százalékkal apasztották a biztonságos állampapírok mértékét is (ezek még így is 74-75 százalékot tesznek ki a teljes portfóliókban). Csakhogy ugyanekkor az eddigi duplájára (kettőről mintegy 4,5 százalékra) bővült az „egyéb eszközök” aránya, ami mögött szakértők szerint elsősorban a közel az államkötvények biztonságát szavatoló jelzáloglevelek nagyarányú vétele áll. Ráadásul a 2,5 százalékról öt-hét százalékra ugró befektetésijegy-részarány – ami mögött információnk szerint egy nagy kassza bevásárlásai állnak – esetében is elsősorban „nyugalmasabb” kötvényalapokról van szó.
Lovagolni hívta a kiskorút, de inkább erőszakoskodott vele a lovardában
