Siessünk-e vagy sem a monetáris unióba?

Magyarországon az infláció negatív hatásait a tehetős rétegek képesek áthárítani a szegényebbekre, ezért tapintható ki, hogy mely érdekkör szorgalmazza az infláció felpörgetését – jelentette ki tegnap Mellár Tamás, a KSH elnöke.

Voltaképpen a közgazdászok előtt sem ismert még jó néhány olyan kérdés, amely alapvetően meghatározza a hazai gazdaságot az uniós csatlakozás után – derült ki tegnap a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett konferencián.
Oblath Gábor, a MNB monetáris tanácsának tagja szerint kifejezetten üdvös lenne, ha Magyarország mihamarabb csatlakozna a monetáris unióhoz. Mint mondta: nem sok hasznunk van a forintból, viszont a nemzeti valuta számos veszély forrása, hiszen kitett a spekulatív támadásoknak, és értéke labilis. Ugyanakkor, ha hazánk tagja lesz az EU-nak, de még nem tagozódik be a monetárius unióba, úgy az eurózóna gazdaságpolitikai korlátai nehezednek majd az országra anélkül, hogy a monetáris unió tagjainak járó előnyöket élveznénk.
Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke szerint az unióban számos tagországnak jelent gondot az államháztartási hiány meghatározása. Volt példa arra, hogy az unió statisztikai hivatala évekre visszamenőleg kötelezte egy tagját arra, hogy módosítsa a már publikált államháztartási adatait. A KSH elnöke előadásában kitért arra, hogy a jelenlegi 8,4 százalékos, GDP-arányos magyar államháztartási hiányt 2004-re három százalékra kellene csökkenteni, hogy megfeleljünk az unió konvergenciakritériumainak. Ennek két eszköze lehet – mondta Mellár Tamás –, az egyik az infláció felpörgetése, a másik pedig a reálkiadások és a reálbevételek különbségének a módosítása, ami azt jelenti, hogy az állam számottevően visszafogja a kiadásait. Mellár szerint Magyarországon az infláció negatív hatását a gazdagabb rétegek képesek elhárítani, így az a szegényebb társadalmi csoportoknál érvényesül. Oblath Gábor hozzátette: az államháztartási hiány csökkentésének az infláció leszorítása a legfájdalommentesebb eszköze, hiszen a deficit 60 százalékát a hitelkamatok teszik ki, tehát ha az infláció nagyobb lesz, úgy a nominális kamatkiadások is emelkednek, s azzal csak tovább nő az államháztartás hiánya.