Sziráki széthúzósdi

Az önkormányzati választások óta – bár az sikeres és érvényes volt – nincsen polgármestere és képviselő-testülete a Nógrád megyei Sziráknak. A nyolctagú képviselő-testületből ugyanis hatan nem hajlandók letenni a hivatali esküt, mondván: a választott polgármestertől meg kell óvni a községet. Ha hosszabb távon nem tartanak testületi ülést, és ezért a testület működésképtelen lesz, akkor alkotmánysértés címén a parlament feloszlathatja – nyilatkozta lapunknak a sziráki üggyel kapcsolatban Kolláth György alkotmányjogász.

Hat héttel az önkormányzati választások után még mindig nem alakult meg Szirákon az önkormányzati képviselő-testület. A megválasztott képviselők többsége – nyolcból hat fő – nem hajlandó letenni a hivatali esküt, mert a három szavazattal polgármesteri címet nyerő Mátis Andrást nem tartják alkalmasnak a poszt betöltésére. Ez idáig négyszer hívták össze az alakuló ülést, amely határozatképtelenség miatt mindannyiszor kudarcba fulladt. Október 20. óta a települést a jegyző és az új testület megalakulásáig hivatalban lévő alpolgármester vezeti.
A nézeteltérések a testület és a polgármester között 1996 után kezdődtek, amikor is Mátis a korábbi polgármester halála miatt kiírt időközi választás eredményeként a község vezetője lett – avat be a történet hátterébe Micsutka Attila, akit képviselőnek választott a település. Kétéves polgármesterségéből 1998-ban fegyelmivel távozott, mert a testület tudta nélkül tőzsdézett az önkormányzat tulajdonában lévő több mint háromezer Mol-részvénnyel – emiatt egyébként sikkasztás vádjával most ügyészségi eljárás folyik ellene. Az 1998-as választásokon a szavazók megvonták tőle a bizalmat, és ezután csaknem két évig munkanélküli volt, majd újabb két évig jövedelempótló támogatást kapott az önkormányzattól, de ez alatt a két év alatt színét sem lehetett látni Szirákon, mert Budapesten élt – tudtuk meg Micsutka Attilától. Többszöri felszólítást követően 2001 júliusában kilakoltatták önkormányzati lakásából, mert nem fizette sem a lakbért, sem a villanyszámlát. Egyébként a szolgálati lakásához még polgármestersége előtt jutott, amikor a helyi kastélyszálló alkalmazásában állt.
– Az önkormányzati képviselő-testület egy részének véleménye szerint Mátis, illetve felesége és három szavazóképes gyermeke már nem sziráki lakos, tehát nem is szavazhattak volna, s ha ez így van, akkor a polgármesteri versengésnek is más a kimenetele – jelentette ki Micsutka Attila képviselő. Valójában a választások kimenetelét az 1200 lelkes Szirákon néhány szavazat eldöntötte, a „lakcím-nyilvántartásos probléma miatt” viszont senki nem fordult a választási bizottsághoz.
A polgármester ezt a kérdést természetesen máshogy látja. – A mai napig sziráki lakosnak tartom magam. Én is és családtagjaim is Szirákon vagyunk bejegyezve, s ezért kerültünk fel a választói névjegyzékre – mondta Mátis András, a község megválasztott polgármestere. – Bár történtek kísérletek arra, hogy sziráki illetőségünket a jegyzőn keresztül megszüntessék, s képviselő-testületi határozat is született erről, de én ez ellen többször fellebbeztem – folytatja a polgármester. – A sziráki választáson induló tizenkét képviselő, amikor nekivágott a megméretésnek, tudatában volt annak, hogy a négy polgármesterjelöltből bármelyik befuthat. Ennek ellenére a választások előtt egy héttel a visszalépés lehetőségével egyikük sem élt. Ezzel ők megerősítették azt a szándékukat, hogy a megválasztott polgármesterrel vállalják a falu vezetését. A választások utáni óvási időszak alatt egyetlen bejelentés sem érkezett – szögezi le Mátis András. Hozzáteszi: érthetetlen számára az is, hogy miért most, évekkel korábbi polgármestersége után indítanak eljárást a Mol-részvényekkel kapcsolatban. – Minden megválasztott képviselőnek – amikor alakuló ülésre hívtam – kifejtettem, hogy Szirák felemelkedéséért csak együtt tudunk sikeresen dolgozni. Ebben a pillanatban abban bízunk, hogy december 15-én, vasárnap a képviselő-testület az eskületétel után megkezdi működését – jelentette ki a Mátis András.
Szirákon ötödik alkalommal hívják össze a képviselő-testület alakuló ülését, amelyen ezúttal a polgármesterrel szemben álló hat képviselő is meg fog jelenni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy elszívják a békepipát – legalábbis így vélekedtek a helybeliek.
A Sziráki történet nem egyedi, sok olyan település van az országban, ahol korábban hasonló ellentétek alakultak ki (például Székelyen, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében). Mindezekkel kapcsolatban kíváncsiak voltunk egy szakember véleményére is. Kolláth György alkotmányjogász lapunknak elmondta: a magyar jog sajnos lehetővé teszi, hogy a külön választott polgármester és a külön választott önkormányzati testület között politikai és szakmai-jogi feszültség keletkezzen. Ha egy testület nem hajlandó a polgármesterrel együttműködni, és ezért a határozatképességet sem biztosítja, ez joggal való visszaélés lehet részéről. Ennek hatékony megoldása és szankciója nincs. Például: a sorozatosan törvénysértő polgármestert a testület beperelheti, ugyanakkor ennek a fordítottja hiányzik. Ha hosszabb távon nem tartanak testületi ülést, és ezért a testület működésképtelen lesz, akkor egy bonyolult eljárás végén alkotmánysértés címén a parlament feloszlathatja a testületet. Ez mind a polgármester, mind a testület tagjainak megszünteti a mandátumát, tehát új választásokat kell kiírni. Elvileg szóba jöhet még, hogy a képviselő-testület esküt tesz, megalakul, majd feloszlatja önmagát. Ez a döntés is a polgármesteri tisztség megszüntetésével járna.