Irak és Magyarország viszonyának megromlásával fenyeget a taszári felkérés teljesítése – utal lapunknak adott nyilatkozatában az iraki nagykövet. – Ha Magyarország engedélyt ad arra, hogy saját területén, amerikai felkérésre, „lefizetett” iraki ellenzékieket képezzenek ki egy Bagdad elleni katonai akcióra, azt országunk belügyeibe való beavatkozásként értékeljük – jelentette ki Mökhlif A. Yasin-Al-Samarree. A nagykövet hangsúlyozta: hazánkkal eddig jó kapcsolataik voltak, és bíznak benne, hogy ez a jövőben sem fog változni. Hozzátette: amennyiben hazánk mégis eleget tenne az amerikai kérésnek, az a magyar–iraki viszonyokra negatív következményekkel járhat. A nagykövet emlékeztetett arra: a bagdadi vezetés eleget tett az ENSZ 1441-es határozatának, beengedte a fegyverzetellenőröket, és dokumentumokkal bizonyította, hogy Iraknak nincsenek tömegpusztító fegyverei.
Kiemelte: Magyarország eddig mindig a békés diplomáciai megoldások mellett érvelt, ezért remélik, hogy a magyar parlament nem fogadja el az amerikai kérést, hanem inkább egy olyan kezdeményezést támogat, amelynek célja, hogy tárgyalások útján oldják fel a térségben a feszültségeket.
Ha valóban megkezdődik az irakiak magyarországi kiképzése, úgy ezzel a szélsőséges terroristacsoportok számára felértékelődik az ország, mint célpont – nyilatkozta korábban lapunknak Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértő.
Nemzetbiztonsági kockázatra hívja fel a figyelmet a Washington Post tegnapi cikke is. Eszerint az USA kormánya felkérte az iraki ellenzéket, hogy önkéntesekből állítsanak össze egy tízezer fős listát. A jelentkezők tolmácsként, célkijelölőként esetleg hadifogolytábor-őrként szolgálnának az amerikai katonák mellett. A tekintélyes lap közölte azt is: az amerikai kormány ódzkodik attól, hogy az önkénteseket beengedje az Egyesült Államokba, mivel akadhatnak köztük iraki ügynökök, katonaszökevények, akik korábban bűnöket követtek el a polgári lakosság ellen. A Magyar Nemzet kérdésére a hírt nem kívánták kommentálni a honvédelmi tárca részéről.
Tegnap előrelépés történt hazánk afganisztáni szerepvállalása kapcsán: elfogadták az egészségügyi alakulat kabuli küldésének tervét a német haderő-tervezési értekezleten. A honvédelmi miniszter közlése szerint a kormány így két javaslatot terjeszt a parlament elé: fenntartja azt az álláspontját, hogy a misszióhoz hazánknak megerősített őrszakasszal kellene hozzájárulnia, de mivel az ellenzék ezt nem támogatja, egészségügyi alegység kiküldését is javasolják.
Az Egyesült Államok nem venné jó néven, ha Magyarország nem küldene katonákat Afganisztánba. Kyle Scott, az amerikai nagykövetség politikai osztályvezetője egy tegnapi tanácskozáson úgy fogalmazott: a magyarok vonakodása sérti hazánk nemzetközi, s különösképp amerikai reputációját. Simicskó István (Fidesz) hangsúlyozta: pártja fontosnak tartja, hogy hazánk részt vegyen a misszóban, de nem harcoló alakulattal.
***
Fegyveresek kiképzését kéri a kormány. A kabinet arról tájékoztatta tegnap a pártokat a házbizottság tegnapi ülésén, hogy ma határozatot fogad el és terjeszt a parlament elé a magyar egészségügyi alakulat Afganisztánba küldéséről. Szili Katalin házelnök szerint a pártok között konszenzus volt arról, hogy a határozati javaslatot sürgősséggel, jövő kedden már tárgyalja a parlament. A házelnök elmondta: a kabinet országgyűlési határozati javaslatot szeretne előterjeszteni külföldi fegyveres erők magyarországi – taszári – kiképzéséről is. (Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a múlt héten határozottan leszögezte: harcoló egység iraki bevetése Taszárról nem történhet – a szerk.) Az ellenzék szerint azonban erre nincs szükség, a döntés a kabinet kompetenciájába tartozik, és a parlament nem támogatná a sürgős tárgyalást. (Cz. I.)
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
