Az uniós csúcs megpróbáltatásai egyébként nem tesznek jót a dánok EU-ellenes érzelmeinek. Fejüket csóváló utasok állnak az ősszel üzembe helyezett ultramodern koppenhágai metró belvárosi végállomásának peronján. Az emberek, akik éppen csak birtokba vették a járművezető nélküli szerkezeteket, máris akadályoztatással szembesülnek – a szerelvények közlekedése az EU-csúcs miatt késedelmet szenved, az eseménynek helyet adó Bella Center megállójában biztonsági okokból nincs ki- és beszállás. A meglehetősen nyugodt hangulatú helyiek beszélgetéséből kitetszik, hogy az ilyen és ehhez hasonló kellemetlenségek nem javítják az unió renoméját Dániában, amely eddig sem bizonyult az együttműködés éllovasának. Az események visszhangja pedig különösen negatív a tömegközlekedési eszközökkel utazó, szegényebb rétegekben, amelyek amúgy is elégedetlenkednek az „ultraszociálisnak” tartott dán állam fenntartására kifizetett óriási arányú adóik miatt.
Ám nemcsak Koppenhága lakossága látszik elégedetlennek a mostani csúcs miatt, hanem a jelek szerint a lengyelek és a csehek is – igaz, ők egészen más okok miatt. Két lengyel nagyvárosban, míg Csehországban néhány határátkelőhelyen tüntettek tegnap a gazdák, így tiltakozva az Európai Unió által ajánlott mezőgazdasági csatlakozási feltételek ellen. A demonstrálók azt követelték kormányaiktól, hogy alkudjanak ki partneri feltételeket az EU-val, mert a mostani ajánlat számukra elfogadhatatlan.
Azt már most tudni lehet, hogy a koppenhágai csúcson az egyik „legkeményebb dió” éppen Lengyelország lesz. Megfigyelők szerint harcos retorikája ellenére a lengyelek végül hajlanak majd a kompromiszszumra, bár nem kizárt, hogy erre szombatig vagy vasárnapig várni kell. Anders Fogh Rasmussen, az EU soros elnöki tisztét ellátó Dánia miniszterelnöke mindenesetre péntek este külön tárgyalási fordulóra invitálta lengyel kollégáját. A lengyelek egyébként szerdán éjszakába nyúlóan egyeztették tárgyalási stratégiájukat: a kabinetülés után Michal Tober szóvivő kijelentette, hogy a kormány egyetlen, az EU elé terjesztett követeléséről sem mond le, és nem változtat eddigi tárgyalási álláspontján. A szóvivő egyúttal közölte azt is, hogy megkapták az EU-tanács hivatalos álláspontját a csatlakozási tárgyalások végső csomagja ügyében. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a válasz két, Lengyelország számára igen kedvező megoldást tartalmaz: először is felemeli a közvetlen mezőgazdasági kifizetések felső határát 40-ről 50 százalékra 2004–2006 között, másodszor biztosítékot ad arra nézve, hogy az általános védzáradékot kiterjesztik a mezőgazdaságra is, vagyis a záradék a lengyel agrárpiacot is védeni fogja.
Az unió vezető politikusainak eltökélt szándéka egyébként, hogy Koppenhágában végérvényesen lezárják a tárgyalásokat a tagjelöltekkel. Ezt támasztja alá Günter Verheugen bővítési biztos tegnapi nyilatkozata is, aki síkra szállt amellett, hogy az EU állam- és kormányfői lendületes ütemben döntsenek az unió bővítésének kérdésében. „Most vagy soha. Ha most nem vagyunk rá képesek, a feltételek – különösen egyes tagországok költségvetését illetően – hónapról hónapra rosszabbak lesznek” – mondta Verheugen tegnap a német ZDF televízió reggeli magazinműsorában. A most csatlakozók számára égetően fontos pénzügyi kérdéseken túl a pénteki egyeztetésen várhatóan nagy hangsúlyt kap majd a megosztott sziget, Ciprus ügye is. Megfigyelők szerint a csúcs egyik „nagy dobása” lehetne, ha sikerülne pontot tenni az évek óta húzódó Ciprus-vita végére.
A csúcstalálkozó másik nagy kérdése Törökország lesz. Ankara abban bízik, hogy Koppenhágában végre pontos dátumot kap a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez – ehhez pedig nagy befolyású támogatót is talált, mégpedig az amerikai elnök személyében. George W. Bush ugyanis az uniós tanácskozás előestéjén telefonon kérte Jacques Chirac francia elnököt és Anders Fogh Rasmussen dán kormányfőt, hogy az EU adjon világos és határozott jelzést Törökországnak a csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően. A kérést nem hivatalos források szerint meglehetős rosszallással fogadták Koppenhágában.
A féléves EU-elnökséget záró Anders Fogh Rasmussen elemzők szerint egyébként súlyos kérdésekkel szembesül odahaza is. Úgy tűnik, az elkövetkező egy évben népszavazásra kell bocsátania, hogy országa továbbra is ragaszkodik-e azokhoz a kivételekhez, amelyek távol tartják valódi uniós tagságtól. Alternatívaként felmerül, hogy később az újdonsült európai alkotmányról rendezzenek mindent eldöntő népszavazást, amelyen a dánok kifejthetnék véleményüket az európai együttműködésben játszandó szerepükről. Mint ismeretes, Dánia azon országok közé tartozik, amelyek több jogkört saját hatáskörben tartottak, így nem csatlakoztak az eurózónához sem. A „népszavazási láz” oka, hogy a tervezettnél gyorsabban halad az európai alkotmány szövegezése. A konvent egyik dán küldöttje előnyösebbnek tartaná, ha a kivételekről tartanák a népszavazásokat az alkotmányra vonatkozó referendum előtt, de mindenképpen az euró bevezetéséről döntő svéd, 2003 szeptemberi népszavazást megelőzően.
***
Orbán-lobbi a néppártban. Az Európai Unió bővítési csúcstalálkozójával egy időben tanácskozásra gyűltek össze az Európai Parlamentben legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt (EPP) vezetői is a dán fővárosban. A találkozón magyar részről Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, az EPP alelnöke vett részt, aki az mtv híradójának nyilatkozva elmondta: a néppártiak hajlanak a kompromisszumra. A Néppárt vezetőinek tegnapi egyeztetésén a volt kormányfő azt javasolta kollégáinak, segítsék elő az unión belül, hogy a magyar gazdáknak járó közvetlen támogatást az ajánlott 25 százalékos szintről 30-ra emeljék. Orbán Viktor szerint erre van esély. – Németország kezében van a helyzet kulcsa. Kérdés, hogy a szocialisták a maguk megbeszélésén rá tudták-e venni Berlint arra hogy legyen nagyvonalúbb. Orbán Viktor szerint, ha Magyarország sikert ér el a pénteki egyeztetésen, akkor is rosszabb feltételekkel csatlakozik az unióhoz, mint az fél évvel ezelőtt látszott. (P. I.)
Építési és Közlekedési Minisztérium
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
