A katolikus egyház és a kormányzó pártok közötti legújabb vita az egyház-finanszírozási jogszabály módosításának szándéka miatt robbant ki. Az érvényben lévő konstrukció elleni első támadást azonban nem a kormánypárti honatyák intézték, hanem a kisegyházak képviselői. Október végén ugyanis Orbókné Szent-Iványi Ilona unitárius lelkész – Szent-Iványi István szabad demokrata képviselő testvére – és Danka Krisztina, a Krisna-tudatú hívek közösségének szóvivője több hazai kisegyház nevében tiltakozott az ellen, hogy a koalíció még mindig nem akarja módosítani az előző, polgári kormány hivatali idején hozott, ám csak január elsején életbe lépő egyház-finanszírozási törvényt. Ez a jogszabály a személyi jövedelemadó egy százalékának elosztása során a népszámlálási adatokat venné alapul. A januárban életbe lépő szabályozás támogatói két érvet hoznak fel. Eszerint: az egyházak társadalmi támogatottságáról a népszámlálás révén lehet a legtökéletesebb képet kapni, másrészt így azoknak a véleményét is figyelembe veszik, akik még tanulnak, vagy alacsony a jövedelmük, illetve nyugdíjasok, és ezért nem fizetnek adót.
Az 1997-ben aláírt vatikáni megállapodás tartalmazta, hogy a felek négyévente áttekintik, és konszenzus esetén elvégzik a szükséges finomításokat. A Külügyminisztérium ez alapján 2001-ben megkereste a Szentszéket, és létrejött a magyar–vatikáni vegyes bizottság. A testület számos törvénymódosítás szövegét betű szerint egyeztette, majd ezt jegyzőkönyvben is rögzítette. A dokumentum azt is tartalmazza, hogy a népszámlálási adatokhoz igazítják az egyház-támogatási rendszert. A jegyzőkönyvet a tárgyalássorozat lezárásakor Karl-Josef Rauber apostoli nuncius és Semjén Zsolt, az egyházi ügyekkel megbízott akkori helyettes államtitkár írta alá, s így az a vatikáni megállapodás részévé vált, vagyis nemzetközi szerződés lett. Az előző kormány a megállapodás minden egyes pontját elfogadta, a parlament elé terjesztette, majd törvényerőre emelte. Ha az egyház-finanszírozási törvény január elsején életbe lépne, az adófelajánlást az egyházak tényleges társadalmi beágyazottsága alapján osztanák szét. A legnagyobb hívősereggel rendelkező katolikus egyház eszerint 629 millió forinttal, a református pedig 44,2 millió forinttal kapna több támogatást, mint az adófelajánlásra alapuló rendszer révén. A többi egyház azonban kevesebb juttatásban részesülne. Az evangélikusok költségvetési apanázsa 129,1 millió forinttal, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéé (Mazsihisz) 59,5 millióval csorbulna. A legnagyobb vesztesek azonban a hazai kisegyházak lennének, amelyek együttvéve 484,4 millió forinttal kapnának kevesebb támogatást.
A kormánypárti képviselők csak a kisegyházak tiltakozása után szólaltak meg. A sort Donáth László szocialista képviselő nyitotta meg, aki a Hit Gyülekezete lapjában, a november 8-án megjelent Hetekben kifejtette: „Az idei két választás két konkrét vesztese Orbán Viktor és a nagyegyházak. (…) Ha a katolikus egyház által annyira óhajtott, népszámlálás-alapú pénzelosztás érvénybe lép, akkor a mostani kormányzat magasan megjutalmazza a számára legkeményebb ellenfelét, ennek pedig az egyházakon messze túlmenően politikai üzenete is van.” Az SZDSZ is megszólalt: Kuncze Gábor pártelnök és Fodor Gábor közös sajtótájékoztatón támadta a polgári kormány konstrukcióját, majd Donáth László, Fodor Gábor és Suchman Tamás olyan módosító indítványokat terjesztett a Ház elé, amelyek – a Vatikánnal kötött megállapodást sértve – eltörölnék a népszámláláshoz igazodó elosztási rendszert.
Karl-Josef Rauber ezt követően fogadta Szalay Istvánt, az egyházi ügyekkel megbízott államtitkárt, hogy tájékozódjék a kialakult helyzetről. Azonban semmilyen megállapodás nem született közöttük. Az államtitkár mégis azt állította, hogy a Szentszék képviselője is elfogadta a vatikáni megállapodás módosítását. Pápai Lajos győri püspök ezzel szemben kijelentette: „Biztosan tudom, hogy a nuncius ezt nem fogadta el. Ha valaki ilyet állít, az vagy téved, vagy tudatosan téveszt, azaz hazudik.” Közben az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága elé kerültek a kormánypárti módosító indítványok. A testület előtt elhangzottakat rögzítő jegyzőkönyv tanúsága szerint arra a kérdésre, hogy a kormánypárti honatyák által kidolgozott módosítások sértenének-e nemzetközi szerződéseket, Donáth László kijelentette: a „Külügyminisztérium a közelmúltban az igazságügy-miniszter felkérésére e tárgyban megkereste a pápai nunciust, személyesen tárgyalt vele, és a nuncius e kérdésben semmiféle aggályt sem a maga, sem a Vatikán nevében nem emelt”. Kósáné Kovács Magda még rá is erősített: „Nem kétséges, hogy folytak tárgyalások a magyar kormány és a pápai nuncius között. Mindenki tudja, hogy a Ház elnöke találkozott Sodano bíborossal, nemkülönben a jelen lévő Szalay István államtitkár úr is találkozott a pápai nunciussal, és ők nem emeltek kifogást, és nem utaltak arra, hogy a vatikáni megállapodást tévesen, de jóhiszeműen módosítottnak tekintenék.” A bejelentések hatására a bizottság elfogadta a kormánypárti képviselők törvénymódosító indítványát. Semjén Zsolt szerint Donáth megtévesztette a testületet. Kijelentette: az utóbbi napok eseményei azt bizonyítják, hogy a kormány a kiegyensúlyozottság látszatát is feladva, egyértelműen bizonyos szekták szekértolójává szegődött.
Amikor Karl-Josef Rauber nuncius értesült a bizottságban elhangzottakról, rögvest tiltakozó levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Ebben a vatikáni nagykövet leszögezte: nem járult hozzá a magyar–vatikáni megállapodás, illetve annak tavaly pontosított szövege megváltoztatásához. A Kovács László szocialista pártelnök által vezetett Külügyminisztérium azonban ekkor már azt is kétségbe vonta, hogy a Semjén Zsolt és a nuncius által aláírt dokumentum a vatikáni megállapodás részévé vált. Az ügyben a püspöki kar rendkívüli sajtótájékoztatót tartott; Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke négyszemközti megbeszélést kezdeményezett Medgyessy Péter miniszterelnökkel. A feszült helyzet azonban nem változott.
A fentiek mellett az MSZP–SZDSZ koalíció további megszorító intézkedésekkel is sújtani kívánja a katolikus egyházat: a 2003-as költségvetés tervezetében az egyházi műemlékek rekonstrukciós keretét hárommilliárd forintról egymilliárdra csökkentené, megszüntetné az egyházi szociális intézmények rekonstrukciós keretét, az egyházi egészségügyi beruházási keretet, az egyházi felsőoktatási beruházási keretet pedig a felére csökkentené. Továbbra is ragaszkodik az egyház-finanszírozási rendszer módosításához. A költségvetés végszavazása december 23-án lesz.
Építési és Közlekedési Minisztérium
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
