Visegrádi kormányfők uniós megbeszélése

Szlovákiában egyeztetnek az uniós tárgyalások véghajrája előtt a visegrádi országok kormányfői. Eközben a dán elnökség minden követ megmozgat, hogy kompromisszumra bírja a tagjelölteket még a koppenhágai csúcs előtt. S hogy menynyire lehet e törekvés sikeres, arról sokat elárul, hogy a lengyel szejm határozatban szólította fel kemény tárgyalásokra a kormányt.

Szlovákia egyik leglátogatottabb és legszebb várában, Vöröskőn fogadta pénteken, az esti órákban Mikulás Dzurinda kormányfő a visegrádi tagországok kormányfőit, akik ma délelőtt a szomolányi kastélyban folytatják eszmecseréjüket. A találkozót előkészítő szlovák kormányhivatal nem számol kétoldalú megbeszélésekkel, azaz a várakozásoktól eltérően továbbra sem folytatódik a párbeszéd a kedvezménytörvényről Medgyessy Péter és Mikulás Dzurinda között. Az informális találkozóra a visegrádi egyezmény alapján kerül sor, hiszen a dokumentum értelmében a kormányfők évente kétszer, egy hivatalos és egy nem hivatalos megbeszélésre ülnek össze. Mindkét találkozó megszervezése az elnöklő ország, így július elsejétől Szlovákia feladata.
A vöröskői munkavacsorán Dzurinda a szlovák elnökség feladatait vázolta partnereinek, amelyek célja az együttműködés hatékonyságának növelése, bővítése. A mai megbeszélések egyik fontos témája lesz, hogy a közelgő koppenhágai külügyminiszteri, illetve kormányfői csúcs előtt milyen lépéseket tehetnek még együttesen a visegrádiak a csatlakozási feltételek javítása érdekében.
A lengyel kormánynak különösen jól jöhet az együttes fellépés, hiszen a szejm határozatot fogadott el az EU-csatlakozásról, kemény tárgyalásokra szólítva fel a kormányt a hátralévő utolsó szakaszban. A határozattervezet, melyet az ellenzéki keresztény-liberális Polgári Platform (PO) nyújtott be, alapvető államérdeknek minősíti Lengyelország részvételét „Európa történelmi egyesülésének folyamatában”. A határozatba bekerült egy mondat, amely bírálja az EU-t nem kielégítő kompromisszumkészsége miatt. A dokumentum szerint a közpénzek állapota a pénzügyi támogatás növelését teszi szükségessé az unió részéről, a lengyel mezőgazdaság társadalmi súlya miatt pedig törekedni kell az ajánlottnál magasabb közvetlen agrártámogatások, referenciahozamok és termelési kvóták elérésére. A szejm egyúttal elutasított három másik ellenzéki határozattervezetet. Az Önvédelem tervezete szerint a belépési időpontot néhány évvel elhalasztották volna, a Jog és Igazságosság azt javasolta, hogy a tárgyalásokat a koppenhágai csúcstalálkozó után is folytatni kell, ameddig Lengyelország ki nem alkudja a számára kedvezőbb feltételeket, végül a Lengyel Családok Ligája a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését indítványozta.
A dán EU-elnökség közben a Rzeczpospolita értesülései szerint elfogadná azt a lengyel javaslatot, hogy a közvetlen mezőgazdasági támogatásokra a vidékfejlesztésre szánt uniós alapokból 20 helyett 25 százalékot lehessen átirányítani, de csak a csatlakozás első évében.
A mértékadó lengyel napilap úgy értesült, hogy a csatlakozás utáni második évben – a dán javaslat értelmében – a vidékfejlesztési alapoknak már csak 20, a következőben pedig 15 százalékát lehetne közvetlen mezőgazdasági kifizetésekre fordítani. A kompromisszum mindkét fél számára kielégítő, ezért egészen közel van a megállapodás – írta a tudósító.
A lengyel kormány egyébként mai rendkívüli ülésén dönt arról, hogy kérje-e a javasolt 40 százalékos plafon további emelését. Nem hivatalos hírek szerint azonban a tárgyalóküldöttség nagyobb része ellenzi ezt. Félő ugyanis, hogy a koalíciós társ Lengyel Parasztpárt „vérszemet kap”, és folyamatosan nyomást fog gyakorolni avégett, hogy több költségvetési forrást biztosítsanak erre a célra. Ezért a lengyel tárgyalók szerint – írta a tudósító – a legjobb megoldás az lenne, ha Brüsszel 2006-ig fenntartaná a 40 százalékos felső határt a leendő új tagok számára. Így ugyanis a brüsszeli eurokraták, nem pedig a lengyel kormány viselné a felelősséget a közvetlen agrártámogatások szintjéért – írta a Rzeczpospolita.

Szájer az euroszervilitásról. Jelenleg Magyarországon senki sem kételkedik abban, hogy az április 12-re kiírt európai uniós népszavazás pozitív eredménnyel fog végződni. Minden közvélemény-kutatás azt jelzi, hogy a választásra jogosultaknak legalább a 70 százaléka igennel fog szavazni. Szociológusok azonban óva intenek a túlzott optimizmustól – írta a Handelsblatt című német gazdasági-pénzügyi lap. A Düsseldorfban szerkesztett újság megjegyezte, hogy az alkotmány tervezett módosításával a szuverenitás bizonyos része átkerül az Európai Unióhoz. Idézte Szájer Józsefet, a Fidesz egyik alelnökét, aki szerint a polgári erők számára a nemzeti érdek elsőbbséget élvez, miközben a szocialisták „internacionalisták”. – Mi az eurorealizmust képviseljük, szemben a szocialisták euroszervilitásával – közölte Szájer József a Handelsblatt szerint. (MTI)