Szatmári Sándor professzor – merthogy a nagydoktorival és egyetemi tanári kinevezéssel párhuzamosan ez a titulus jár neki – ma is szerelmes mindenbe, amiben motor ketyeg. Imádja a száguldást úton, vízen és levegőben, ámbár a sárkányrepülésről idő hiányában le kellett mondania, a repülőgéptől pedig valamilyen oknál fogva fél. Most azon ügyködik, hogyan repeszthetne még sebesebben motorcsónakjával a Tiszán. Pedig a 90-es, a 100-as tempó sem sétagalopp a vízen. Szatmári azonban amatőrként utol akarja érni vagy legalábbis megközelíteni a versenyzők sebességi rekordjait.
Találkozónkra húsz év körüli Fiat Ritmóval érkezik. Nem éppen egy sikeres professzor alá való járgány. Enynyire rosszul fizetik a fizikusokat Szegeden? Dehogyis! Csupán elhatározta, hogy ő jár majd a legöregebb autóval az egyetemen. Egyébként eredeti állapotra restaurált darab, nemcsak használja, hanem ő maga szereli, miként a többi járművét is, köztük terepjáróját, sportkocsiját, a motorcsónakjait, a vízimotorját. Nem hiszem? Itt a bizonyíték: mutatja kezét. A járgányok ott állomásoznak egy szerelőműhellyé varázsolt kiskundorozsmai házban, a csónakok a Tisza-parton téli tárolóhelyen várják, hogy kitavaszodjon. Megvan még a jet-ski is, de minek? Kitiltották a Tiszáról – bosszankodik a lóerők ura.
Különc. Egyébként azt mondanák rá, renitens, mert nem azokat az utakat járja, mint mások, a sportban mégis erényként értékelik ezt a tuldajdonságot. Az edzők tízparancsolata így kezdődik: keresd a renitenst, és meg ne próbáld idomítani. Ellenkezőleg! Hagyd, hogy jól érezze magát. Szatmári nem olvasta az edzőknek szóló tanításokat. A saját tehetségének köszönheti mindazt, amit elért. Élete felét laboratóriumában tölti, a másik felében pedig játszik.
Nem volt egyszerű a pályaválasztása, hiszen minden tantárgyból brillírozott. Játszi könnyedséggel tanult, ideje legnagyobb részét hobbijainak, köztük motorjának szentelte. A szülei inkább az orvosi tanulmányok felé terelgették volna, de ő a fizikát választotta.
A fizika szak elvégzése után két évvel summa cum laude minősítéssel egyetemi doktor, négy évre rá kandidátus, harmincnégy évesen a fizikatudomány doktora. Ezt követően tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést kap.
A Novofer Alapítvány minden év őszén meghirdeti a Gábor Dénes-díjat, amelyet az innováció területén kifejtett tudományos munkásságukért ítélnek oda a kimagasló szellemi alkotások létrehozóinak. Szatmári Sándor fizikus tavaly decemberben – 46 évesen – részesült a díjban.
Jamrik Péternek, a díj alapítójának az volt a szándéka, hogy a kreatív gondolkodás korszerű mintáinak kialakítását segítse elő. Szatmári Sándor ezt a mintát Göttingenben, a Max Planck Intézetben Schäfer professzortól sajátította el. Abban az intézetben, ahol a száz éve született fizikai Nobel-díjas Wigner Jenő a nácizmus térnyerése előtt folytatta kutatásait. Schäfer professzor a kutatóintézet mellé alapított egy másik intézetet, ahol a kísérletek eredményét ipari felhasználásra adaptálták. Szatmári Sándor több mint egy évtizedet dolgozott a két intézetben a világhírű tudós mellett. Élete legszebb szakaszaként emlékezik az együtt töltött időre. Közben persze hazajárt, tartotta a kapcsolatot a szegedi egyetem kísérleti fizikai tanszékével és Szolnokon élő szüleivel. Szorgalmasan begyűjtötte az esedékes tudományos fokozatokat, évről évre hosszabbítgatta kinntartózkodását.
Élvezte a munkát, sohasem gondolt arra, hogy kint maradjon, németül se tanult meg, ugyanis tudományága, a lézerfizika nyelve az angol. Most Kínába készül, az ottani atommagkutató intézet tudományos tanácsadó testületébe választották be. Óriási lézerrendszer működik a kínai intézetben. Az egyik legfontosabb berendezést Szatmári Sándor tanszéke fejlesztette ki és gyártotta nekik. Hogy mennyivel nyitottabbak a kínaiak, mint a más típusú tekintélyelvűséghez szokott magyarok, jelzi, hogy komoly összegeket fizetnek a tudományág legkiválóbb művelőinek, hogy mondjanak bírálatot, kritizálják tevékenységüket. A kínai utat Szatmári Sándor szívesen vállalja, tetszik neki a kínaiak nyitott gondolkodása. Amikor Schäfer professzor nyugdíjba vonult, Szatmári is véget vetett a hosszú göttingeni kirándulásnak. Maradhatott volna jól fizetett alkalmazottnak, ő azonban úgy döntött, itthon kamatoztatja az ott megszerzett tudást; a szegedi egyetem kísérleti fizikai tanszéke vezetőjévé nevezték ki.
Előbb azonban még kötött egy megállapodást a németekkel. Ha már Schäfer professzor nyugdíjba vonult és ő, Szatmári is hazakészül, hozhatná-e magával a kutatásai folytatásához elengedhetetlenül szükséges műszereket, berendezéseket? – fordult az illetékesekhez. Schäfer professzor elérte, hogy hazahozhatta műszereit. Teherautószám érkeztek az értékes, nélkülözhetetlen eszközök Szegedre. Ez az eszközpark lett az alapja annak a laboratóriumnak, amely lehetővé tette a nagy intenzitású lézerek fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos kutatások magyarországi meghonosítását.
Szatmári Sándor praktikus szemléletének megfelelően dolgozik: a tanszéken nemcsak egyenleteket írnak, tanulmányokat készítenek, hanem a valóságban ki is próbálják, amit kigondoltak, ezzel segítve az oktatás, a kutatás feltételeinek javítását. Szűkebb szakterülete a lézerek világa.
A lézert a nehézipartól a gyógyászatig az élet számos területén alkalmazzák. A tanszéken előállított berendezéseket leginkább alapkutatásra, köztük nukleáris kutatási célokra használják szerte a nagyvilágban. Számos pályázat fut párhuzamosan, amelyek egy részét a Széchenyi-terv keretében kötötték, például a termálenergia hasznosítására vagy növényvédelmi célokra, a növények optikai alapon történő megkülönböztetésére, de a NATO-pályázat (mikroelektronika gyártástechnológiájához illeszthető keskeny sávú lézerek előállítására) még akkor köttetett, amikor Magyarország nem volt tagja a katonai szövetségnek.
Szatmári tanszékén harminc dolgozónak biztosít keretet az állami büdzsé, mellettük a pályázati források és fejlesztések további tíz állás fenntartását teszik lehetővé.
Az ereje teljében lévő professzor elmagyarázza, hogy egy legfrissebben megalkotott lézerberendezésben nem mindig tudományos újdonsága ér legtöbbet, hanem technológiai megvalósítása. Egy új ötletet nem feltétlenül szabadalmakkal, hanem technológiai háttérrel lehet levédeni.
A tanszékvezető nem megy szabadságra. Hová menne? Elérte a legtöbbet, amit ember elérhet: megteremtette saját szabadságát. Már nem szeret utazni. Ebben nagy szerepe lehet a több mint évtizednyi ingázásnak Göttingen és Magyarország között. Minden nap a tanszéken kezdődik, és amíg az időjárás engedi, a Tiszán vagy a szerelőműhelyben fejeződik be. A folyó ugyanaz szülővárosánál, mint Szegednél. Otthoni, szolnoki háza a 2000. évi árvíznek esett áldozatul. Az új gát portáján húzódik keresztül.
Döbbenetes kiesés: négygólos hátrányból fordítottak, volt újpesti lett a hős + videó
