Az ez évi költségvetési törvényben a turisztikai célelőrányzat összege 19 milliárd forint. Azonban ehhez társul egy 50 és egy 20 százalékos elődöntési lehetőség is, ami azt jelenti, hogy kötelezettséget lehet vállalni a 2004-es keret 50 százalékára és a 2005-ös keret 20 százalékára – mondta Pál Béla.
Közölte: mivel a turisztikai pályázatok jelentős része olyan beruházást támogat, amelynek a megvalósítása több évig tart, ez mozgásteret biztosít ahhoz, hogy továbbra is legyenek állami költségvetési támogatás elnyerését célzó központi, regionális, illetve más tárcákkal együtt közösen kiírt pályázatok.
Pál Béla elmondta, hogy az utóbbi évekhez képest megemelik a Magyar Turizmus (MT) Rt. marketingkeretét. Az Európai Unió megpályázható forrásaihoz szükséges projektek előkészítésére, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére is írnak ki pályázatot.
Kiemelte: az a szándéka, hogy a korábbi kormányzat által meghirdetett pályázatok többsége megmaradjon, mert úgy véli: ezekkel, valamint az új kormány múlt évi döntéseivel a turizmus további fejlesztése biztosítható.
Pál Béla szerint óriási előrelépést jelent az üdülési csekk 50 ezer forintra emelése, amit ma már adó- és járulékmentesen adhat a munkáltató a munkavállalónak. Mindezek isemeretében az államtitkár leszögezte: a legtöbb feltétel adott ahhoz, hogy az idegenforgalom továbbra is a magyar gazdaság húzóágazata legyen.
Az államtitkár kifejtette: sajnos valóban igaz, hogy szakmai szervezetek jelezték, Budapest – a környező országok fővárosaihoz képest – veszített vonzerejéből. Ezért még az év elején megbeszélést folytatnak a fővárosi önkormányzat vezetésével, amikor sorra veszik a közös feladataikat, amelyeket annak érdekében kell megtenniük, hogy Budapest javítson versenyhelyzetén. Ez a feladat – fogalmazott Pál Béla – a Magyar Turizmus Rt. most elkészült új marketingtervében is szerepel.
Az államtitkár szólt arról, hogy Magyarország is felkerült arra a listára, amelyen a kínai hatóságok azon országokat tüntetik fel, ahová engedélyezik saját lakosaik számára a társasutazást. Az elismert célországstátusról szóló levél január 2-án érkezett meg a pekingi magyar nagykövetségre, de még számtalan, javarészt a kínai fél által támasztott feltétel hiányzik ahhoz, hogy a kínai turistacsoportok Magyarországra utazhassanak. A hivatalos jegyzékben ugyanis leírták az előkészítő folyamat menetét, miszerint a két ország külügyi, turisztikai és migrációs ügyekért felelős hivatalainak először egyeztetniük kell a kínai beutaztatóturizmussal kapcsolatos feladatokat, feltételeket, szabályokat. Ha a megállapodás megszületik, csak utána képzelhető el a szervezett kínai turistaforgalom beindulása, ami az év második felére prognosztizálható a leghamarabb. Ugyanakkor a döntés azért is fontos, mert ezen a listán Magyarország az egyetlen Kelet-Közép-Európából, és mindössze az ötödik az európai országok sorában.
Pál Béla beszámolt arról, hogy feladattervet készítettek a folyamat lebonyolítására, amelybe bevonták a Malév képviselőjét azzal a céllal, hogy gondolják át a pekingi járat újraindításának lehetőségét. Emlékeztetett: a Turisztikai Világszervezet (WTO) prognózisa szerint 2020-ban Kínából érkezik a legtöbb turista a világ országaiba.
Hangsúlyozta: arról, hogy Magyarország megkapta az elismert célországstátust, tájékoztatták és ezután is tájékoztatni fogják Brüsszelt, amivel azt szeretnék elérni, hogy Magyarország az Európai Unióval e téren folytatott tárgyalásaival összhangban készítse elő a két ország közötti megállapodást. Közölte, hogy arra kérték fel az MT Rt.-t, vizsgálja meg egy turisztikai képviselet létrehozásának lehetőségét Kínában, s készítsen marketingtervet a kínai piacra. Megjegyezte, hogy olyan jelentős idegenforgalommal rendelkező országok nyitottak turisztikai képviseletet Kínában, mint Franciaország, Németország és Svájc. Arról sem született még döntés, hogy önálló vagy a magyar kereskedelmi kirendeltséggel közös turisztikai képviseletet nyitnának. Arra is felkérték az MT Rt.-t, hogy a pekingi nagykövetséggel és az ITD Hungaryval közösen készüljön egy szakmai prezentáció Magyarország turisztikai látványosságairól, és kínai nyelven is legyen több olyan nyomtatott kiadvány, amely hazánk széles körű turisztikai lehetőségeit kínálja a kínai utazók számára.
Pál Béla elmondta, a turisztikai államtitkárság felkérte a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségét, hogy hozzon létre kínai tagozatot a kínaiak fogadására jelentkező irodák részvételével. A Magyar Idegenvezetők Szövetségét pedig arra kérték, tudják meg, tagjai közül hányan tudják kínai nyelven kalauzolni a csoportokat. A Magyar Szállodaszövetség és a Vendéglátók Ipartestülete azoknak a szálláshelyeknek és kínai vendéglőknek a listáját állítja össze, amelyek alkalmasak lehetnek a csoportok kiszolgálására.
Az államtitkár a kínaiak költési szokásairól elmondta: más országok tapasztalatait figyelembe véve megállapítható, hogy költési szokásaik a japánokéhoz hasonlóak. Azaz sokat költenek, jellemzően a 14-15 napos szabadáguk alatt hat-nyolc országot is meglátogatnak. Hongkongban hatszáz, míg Ausztráliában háromezer dollár az egy kínai utazóra jutó költés összege. Jelenleg 13 millió kínai turista utazik külföldre évente, amelyből a kezdeti időszakban tízezer vendégszám-bővüléssel számolhatunk – vélte Pál Béla, aki szerint Magyarország arra számíthat, hogy a kínai turisták átlagosan két–négy napig tartózkodnak majd nálunk, s ez idő alatt több helyszínt fognak meglátogatni.
Külföld
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
