Az igazi büntetés: Meddgyessy

Reálértéken öt százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhat idén a fővárosi önkormányzat, mint a legrosszabb orbáni esztendőben – jelentette ki Demszky Gábor a napokban. A főpolgármester szerint megmaradtak ugyanis az Orbán-kormány által bevezetett, a fővárost hátrányosan érintő intézkedések, amelyek következtében Budapesttől több forrást vonnak el idén, mint tavaly. Pozitívumnak tartja a kormánypárti politikus azt, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó része öt százalékról tíz százalékra növekedett, elméletben tehát ennyivel több pénzt költhet el szabadon minden önkormányzat. A gyakorlatban azonban ezt az összeget teljes egészében elviszi a közalkalmazottak átlagosan ötvenszázalékos béremelése, amelynek fedezetét nem adja át a kormány az önkormányzatok számára. Így tehát ez a pozitívum valójában nem is létezik. Örül a főpolgármester annak is, hogy márciusban a kormány elé kerül az a javaslat, amely a BKV-t hátrányosan érintő jogszabályokat módosítaná. Egyelőre azonban ez is csak terv, még nem biztos, hogy a főváros és a BKV számára kedvező döntés születik.
Valaki megmagyarázhatná: a fentiek tükrében tulajdonképpen mi szükség volt tavaly tavasszal a hisztérikus gyűlöletkampányra? Miért kellett Budapest áprilisi felszabadulásáról már jó előre örömódákat zengeni? Úgy tűnik ugyanis, Budapest nem szabadult fel. Demszky Gábor is elismeri: reálértéken öt százalékkal jobb volt az Orbán-kormány legrosszabb évében is. A „felszabadulás” után nem lett 18 százalékos a személyi jövedelemadó, mégis emelkedett a gáz ára, nem írnak ki nyílt közbeszerzési eljárást minden egyes alkalommal, az árkok betemetése helyett pedig pénzt vonnak el a Terror Házától, bezárják az Álmok álmodói kiállítást a Millenárison és – bár ezt is ígérték – nem kezdődött meg azonnal a 4-es metró építése. Mi több, úgy fest, a kormányváltás feketelevese, hogy a fővárosi tömegközlekedésé lesz az adósságátvállalás a tavaszra tervezett könnyítések ellenére. Demszky szerint ugyanis az ötszázalékos forrásszűkülés miatt a főváros nincs abban a helyzetben, hogy működési támogatást adjon a BKV-nak, Atkári János főpolgármester-helyettes szerint pedig a közlekedési társaságnak emiatt hitelből kell például gázolajat vennie. A főváros tehát nyilván arra számít, hogy a kormány idén is átvállalja a BKV adósságát. Az persze ebben az esetben is kérdés marad: kivonulhat-e a főváros egy, a számára törvényben rögzített, kötelezően ellátandó feladat finanszírozásából?
Legrosszabb orbáni évnek egyébként a tavalyi, a 2002-es évet nevezi a főpolgármester. Azt az esztendőt, amikor 50 ezer forintra emelkedett a minimálbér, amikor elkészült a Nemzeti Színház, amikor átadták az Erzsébet téren az új parkot, amikor megépült a népligeti buszpályaudvar, amikor a kedvezményes lakáshitelt már használt ingatlan vásárlásához is fel lehetett venni és amikor például a gáz ára a lakossági fogyasztók esetében nem növekedett. Azt az esztendőt nevezi a legrosszabb orbáni évnek, amelynek csak a fele volt orbáni. A fent felsoroltak mind az Orbán-kormány döntései, intézkedései voltak.