Zsúfolásig megtelt szombaton az esztergomi bazilika, ahol II. János Pál pápa kinevezési bullájának felolvasával kezdődött az Erdő Péter érsek-prímást beiktató, ünnepi szentmise. Ezen hazánk öt legmagasabb közjogi méltósága, a jelenlegi, valamint a három korábbi miniszterelnöke, illetve a történelmi egyházak püspökei egyaránt képviseltették magukat. Ott volt a teljes püspöki kar és a főegyházmegye összes papja – köztük azok is, akik az előző rendszer alatt a hitük miatt üldöztetést szenvedtek. Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntőjében kifejtette: Esztergomnak a magyar történelemben olyan a teremtő és meghatározó ereje, amelytől a szentszék, a papok és hívők serege, az uralkodói körök, a külföldi államfők és a nemzetközi intézmények, valamint a többi vallásfelekezetek képviselői egyaránt sokat várnak. Véleménye szerint maradandót építeni csak akkor lehet, ha az előttünk jártak munkájára is építünk. Isteni kegyelemnek nevezte, ha valaki a nagy alkotók sorában egy nélkülözhetetlen láncszem lehet. Kijelentette: az elmúlt évezred esztergomi érsekeinek szolgálata bizonyítja, hogy nincs olyan helyzet, amelyben ne adatna meg a tanúságtevés, a hűség, és az alkotás kegyelme. Erdő Péter korábbi, egyházjogászi katedrájára utalva elmondta: egyszerre papnak és jogásznak lenni sajátos küldetést jelent. – Keresni, követni, és képviselni kell az igazságot. A köztársasági elnök arra kérte Magyarország új prímását, hogy támogassa a határainkon túl élő magyarság közösségeit, a gyengéket és elesetteket.
Mádl Ferenc után Erdő Pétert elődje, Paskai László, majd Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke köszöntötte. A történelmi egyházak nevében Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke kijelentette: Krisztus titkát csak együtt tudjuk hirdetni és megvédeni. „Közös feladatunkban egymás természetes szövetségesei lehetünk. Különösen így van ez olyan időkben, amikor a kereszténységre, a keresztény értékekre nagy súly helyeződik” – mondta.
Esztergom 82. érseke az istentiszteleten elmondott szentbeszédében kifejtette: a püspök feladata, hogy a közönyössé vált vagy a lelkében megkínzott, kiüresedett embereknek elvigye a vigasztalás és a remény szavait, Isten igéjét. „Magyarország prímásának tisztsége a katolikus hit, a magyarság iránti lelkipásztori szeretet, és ha a Gondviselés úgy kívánja, a külső vagy a lelki szenvedés különleges felelősségét is hordozza. De a püspök küldetéséhez tartozik a keresztények egységének elősegítése, az ökumenikus párbeszéd támogatása is” – mondta. Hozzátette: korunk fő parancsa tehát számunkra az érlelődés, az elmélyülés és az azonosság erősödése. A szentmisét követően a prímási palotában megtartott ünnepségen Erdő Pétert Szili Katalin házelnök is köszöntötte. A prímási cím történelmi tekintélyére utalva kifejtette: a „kétkedők és reménykedők, sértettek és sikeresek, dühösek és szelídek, megbékélni vágyók és harcra készek – egyaránt várják azokat a szavakat, amelyeket Erdő Péternek kell kimondania. – Ígérhetem, mi igyekszünk majd úgy válaszolni, hogy a perbeszédek világából a párbeszédek világába jussunk” – mondta a szocialista politikus.
A szentmisét a Duna Televízió élőben közvetítette, a közszolgálati Magyar Televízió azonban felvételről, egy szerkesztett adásban számolt be a több mint hatmillió hívősereggel rendelkező katolikus egyház magyarországi lelki vezetőjének ünnepélyes beiktatásáról.
A Szent Korona Társaság, amely társadalmi kurátort delegál a Magyar Televízió Rt. Közalapítványba, tegnapi közleményében megdöbbenését fejezte ki. A történtekért Baló György kulturális igazgatót, illetve Ragáts Imre ügyvezető elnököt tették felelőssé.
Itt a bizonyíték: Kincse Csongor valójában a Tisza embere
