Ebben az évben elbúcsúzhatnak a termelők az éven belüli lejáratú támogatott agrárhitelektől, legalábbis ez tűnik ki az idei agrártámogatási tervezetből, amelyet a napokban tervez megjelentetni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). Az szaktárca elképzelései szerint ugyanis csak éven túli hiteleket lehet igénybe venni, amelynek mértéke 25 milliárd forint lesz.
Jakab István, a Magosz elnöke támogatja ezt a hitelezési formát is, de hibának tartja az éven belüli hitelek megszüntetését. Jakab István lapunknak elmondta, az éven belüli hitelek mindig jelentős segítséget nyújtottak a gazdálkodóknak és sokszor a termelés biztonsága múlott rajtuk. A termelési folyamat során ugyanis számos előre nem látható, de finaszírozandó probléma merülhet fel. Ilyen például egy fertőzés, ami ellen permetezéssel lehet védekezni, amelynek elmaradása esetén az egész termés és vele a termelő egész éves munkája kárba vész. Pénz hiányában ilyen jellegű gondokat lehetett éven belüli hitelekkel orvosolni. A hitel fedezete a várható termés volt. Most a termelési ciklus felén vagyunk és a termelési költségek jelentős része, növényvédelem, fejtárgyázás, betakarítás, csak ezután jelentkezik – tette hozzá az elnök.
A Magosz álláspontja szerint az FVM által preferált éven túli hitelek elsősorban a pénzintézeti kapcsolatokkal rendelkező szövetkezeteknek kedveznek. A gazdáknak azonban kevésbé, mert a kistermelők zöme nem rendelkezik megfelelő hitelfedezettel. Az elmúlt évben az éven belüli hitelekre kamattámogatást is adott az agrártárca, amelynek mértéke az alapkamattal számított kamat összegének negyven százaléka volt.
Az idei agrátámogatási rendelettervezet szerint a mezőgazdasági tevékenységet folytató igénylők gazdálkodásuk forgóeszköz-szükségletének fedezetére és egyéb kötelezettségeikre (egyéb éven túli bankhitelek törlesztése) pénzügyi intézménytől felvett hiteleik után a hitelszerződés szerinti legalább három-, de legfeljebb hatéves időtartamra kamattámogatást vehetnek igénybe. A kedvezménnyel igényelhető termelői hitel maximum 350, az integrátori 750 millió forint lehet.
Ha a kistermelők számukra elkérhető hitelek híján bizonytalanságba kerülnek, akkor nem marad más választásuk, minthogy az integrátorokhoz forduljanak, akik viszont lefölözik a hasznot – vélte Jakab István, aki úgy látja, ezért garanciaalapot kellene a termelő és értékesítő szövetkezetek, valamint a gazdaszövetkezetek számára létrehozni, hogy a termelők képesek legyenek megteremteni saját integrációjukat.
Az agrárminiszter múlt heti bejelentése szerint az éven belüli hitelek azért kerültek ki a rendelettervezetből, mert nem EU-konformok, míg a tőkepótló hitelek igen. Jakab István erre úgy reagált, hogy még nem vagyunk a közösség tagjai, ezért lehetne továbbra is lehetne folytatni az éven belüli hitelek támogatását. A rendelettervezet hiányosságaként a Magosz elnöke kiemelte, hiába jelenik meg akár még e héten a végleges változat, a hozzá kapcsolódó pályázati felhívások csak a megjelenést követő három hét múlva látnak napvilágot, így legjobb esetben is február első harmadában jut el a gazdákhoz. Figyelembe véve, hogy az agrártámogatásokra az idén pályázni kell, és egy pályázó csak egy pályázatot adhat be nem fest túl kecsegtető képet egy évvel az uniós csatlakozás előtt.
Fájlaljuk az agrártárca döntését, de azt reméljük: a likviditási gondokkal küzdő agrárszereplők így is felveszik a rövid távú kölcsönöket, esetleg hosszabb futamidejű tőkepótló hitelekkel váltják ki azokat – nyilatkozta Matics Pál, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) agrárfinanszírozási szakembere (E banké az itthoni mintegy 250 milliárd forintnyi banki agrárhitel-állomány mintegy húsz százaléka, a „torta” többi részéből az OTP, a takarékszövetkezetek, az Erste és a Budapest Bank hasítja ki magának e legnagyobb szeletet.) Matics szerint az agrárszféra adóskonszolidációja amúgy is csökkentette volna a hitelezők számát. Jó hír viszont, hogy a közraktári hiteleknél megmarad az éven belüli támogatás.
Kevesebb gabona termett a múlt évben. Tavaly 2,9 millió hektárról 11,6 millió tonna gabonát takarítottak be, ami 2001-hez képest 23 százalékkal kisebb termést jelent, öt százalékkal kisebb vetésterületről – közölte tegnap a KSH az előzetes adatok alapján. Búzából 7,9 százalékkal kisebb területen negyedével kevesebb termett tavaly, mint egy évvel korábban. Búzából ennél kevesebbet az elmúlt harminc évben csak 1993-ban takarítottak be, amikor 1,11 millió hektárról 3,896 millió tonna került a magtárakba. Kukoricából 2002-ben 4,5 százalékkal kisebb területről – 1201 hektárról – 22,5 százalékkal kevesebb, 6,087 millió tonna terményt takarítottak be, mint a megelőző évben. A cukorrépa 56 ezer hektáros termőterülete 15 százalékkal volt kisebb a 2001. évinél, és 22,5 százalékkal kevesebb, 2,249 millió tonna termett. A burgonya termésmennyisége 18 százalékkal csökkent, és 745 ezer tonnát takarítottak be belőle tavaly. A napraforgót és a repcét 2002-ben az előző évinél 31, illetve 15 százalékkal nagyobb területen, 418 ezer, illetve 127 ezer hektáron termeltek. A napraforgóból 779 ezer tonnát, az előző évinél 23 százalékkal többet takarítottak be 2002-ben. A repcénél a 16 százalékkal alacsonyabb termésátlag kétszázalékos termésmennyiség-csökkenést eredményezett, a betakarított mennyiség 201 ezer tonna volt.
Külföld
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
