Gazdaságélénkítő stratégiára van szükség

Dolgozóinak húsz százalékát küldi el február elsejével kezdődően a Hollóházi Porcelán Rt. A közel száz főt érintő leépítést a hazai és külföldi porcelánpiac beszűkülésével indokolja a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő cég vezetése. A gyár egymilliárd forintos árbevételének negyede származik exportból. A kormány retorikájával ellentétben nem az erős forint és a magas minimálbér miatt, hanem elsősorban a világpiaci recesszió hatására zárják be magyarországi gyáraikat a nemzetközi nagyvállalatok, és főleg azokban az ágazatokban építenek le, ahol a kevésbé képzett, többnyire betanított dolgozókat alkalmazták. Éppen ezért lenne szükség olyan átfogó kormányzati gazdaságélénkítő stratégiára, a hazai kis- és közepes vállalkozások központi támogatására, mint amilyen a Széchenyi-terv volt.

Az utóbbi hetekben, hónapokban bejelentett gyárbezárások és leépítések miatt közel tízezren vesztik el munkahelyüket Magyarországon, ezzel tovább növelve az egyébként is magas munkanélküliséget. Az ellenzéki pártok szerint éppen ezért olyan összehangolt kormányzati stratégiára lenne szükség, amely egyaránt biztosítja a munkahelyek létrejöttét, fennmaradását, a foglalkoztatás bővülését, ezzel együtt a bérek ütemes, európai uniós felzárkóztatását, azaz a magyar gazdaság versenyképességét. Mint Balsai István és Őry Csaba, az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának elnöke és alelnöke jelezte: a gazdasági támogatások, a beruházások, a kis- és középvállalkozások lendületének visszafogása ezeket a célokat veszélyeztetik, ezért aktív gazdaságélénkítő programot és azonnali cselekvést várnak a kormánytól. Az ugyanis bebizonyosodott, hogy a Magyarországról kivonuló cégek elsősorban nem a magas bérek és nem az erős forint miatt hozták meg döntéseiket. Éppen az ilyen helyzetek áthidalására, a hazai munkahelyteremtő beruházások támogatására hozta létre a polgári kormány a Széchenyi-tervet, melyet mára az új kormány gyakorlatilag teljesen megszüntetett.
A Philips szombathelyi létszámleépítéséről szóló bejelentésre úgy reagált Csillag István gazdasági miniszter, hogy az egy természetes ipari átrendeződési folyamat jele. Ezért egészen biztosan fel kell készülni arra, hogy a jövőben átrendeződések lesznek, részben egymáshoz közel eső települések között, részben azonos családba tartozó, de más fejlesztési színvonalat képviselő termékcsaládok között. Szerinte a folyamatot az is siettette, hogy az előző kormány indokolatlanul „fellőtte az égbe” a költségszintet, amikor a minimálbért egy év alatt 140-160 százalékkal emelte. A jövedelemszintet pedig az az árfolyam-politika „marta meg”, amely valamennyi exportőr számára meglehetősen sok fejtörést okoz.
Mint Blazsevácz Pétertől, a Philips Magyarország Kft. kommunikációs vezetőjétől megtudtuk: a cég szombathelyi gyárából Kínába helyezik át a CRT képcsövek gyártását, mert az európai térségben lényegesen lecsökkent az igény az ilyen monitorok iránt. A gyárban ezt követően lényegesen korszerűbb, RCD lapos monitorokat fognak gyártani, ehhez 150 dolgozót tartanak meg, valamint a cégcsoport másik két magyarországi gyára is változatlanul tovább működik.
A németországi Salamander konszern cipőágazatának vesztesége miatt jelentősen csökkenti gyártási kapacitását, s az átszervezés részeként elbocsátja a bonyhádi gyárában dolgozók többségét, az üzem egyik részlege azonban tovább működik. A Salamander Bonyhádon hagyja gépeinek nagy részét abban a reményben, hogy a cég menedzsmentjének részvételével olyan magyar vállalat alakul, amely újraindíthatja a termelést. A döntés nem érinti a cégcsoport nagyon korszerű martfűi gyárát, sőt fejlesztési részlegük idetelepítése is felvetődött. A világ 190 országában tevékenykedő Siemens konszern elsősorban a vezetékes híradástechnikai ágazatot sújtó világpiaci recesszió miatt kényszerült leépítésekre. Ez a visszaesés érintette magyarországi vállalataikat is, ám mint Bíró Pétertől, a Siemens Nemzeti Vállalat stratégiai és kommunikációs igazgatójától megtudtuk: a csoport 18 vállalatból álló, és összességében valamivel több mint 2300 főt foglalkoztató magyarországi cégeinél a teljes leépítés mindösszesen közel 200 főt érintett. Az előző gazdasági évben vállalataik összes árbevétele rekordot ért el, meghaladta a 115 milliárd forintot.
Az IBM székesfehérvári üzemének bezárásához az elektronikai iparág, ezen belül is a számítógépes merevlemezek nemzetközi piaci keresletének visszaesése vezetett. A cég elhatározása nem érinti az IBM egyéb Magyarországon lévő sikeres és tovább növekvő vállalkozásait.
***
Elmaradt a Peugeot-beruházás. Tállai András, a Fidesz országgyűlési képviselője több kérdést intéz írásban Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, illetve Csillag István gazdasági miniszterhez annak kapcsán, hogy kiderüljön: kik a felelősek azért, hogy a francia Peugeot-Citroën autógyár Magyarország helyett Szlovákiába telepíti közép-európai üzemét. Mint mondta: a többi pályázó ország 2002 decemberében egyértelműen, gyorsan és határozottan a cég tudomására hozta, hogy milyen kedvezményeket ajánl és milyen kötelezettségeket vállal. Éppen ezért lényeges, hogy elkészült-e a befektető számára kedvezményeket ajánló egyetértési nyilatkozat, és azt elküldték-e időben Franciaországba. Miért nem sikerült Medgyessy Péter oly sokszor hangoztatott kitűnő francia kapcsolatait kamatoztatni és meggyőzni a befektetőket arról, hogy Tatabányát válasszák a beruházás helyszínéül? Agócs István, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés MSZP-s elnöke egyértelműen a lomha magyar államadminisztrációt tette felelőssé azért, hogy nem sikerült gyorsan és rugalmasan kezelni az elszalasztott befektetési lehetőséget. Bencsik János, Tatabánya polgármestere szerint nagy baj, hogy Magyarország elveszítette vezető tőkevonzó pozícióját, és a kormányt tette felelőssé azért, mert elmulasztotta megtárgyalni az egyetértési nyilatkozatot. Csillag István gazdasági miniszter, a Peugeot döntésének bejelentése után, a hírre reagálva a tárca felelősségének és késedelmes munkájának elismerése helyett az erős forintot és a magas minimálbért említette a befektető távolmaradásának okaként.
***
Csillag tárgyi tévedése. Csillag István gazdasági miniszter az erős forinttal és a magas minimálbérrel indokolta, hogy a Peugeot-Citroën autógyár Tatabánya helyett Szlovákiát választotta új üzemének színhelyéül. Ezzel szemben a magyarországon megtelepedett autógyáraknak nincs minimálbéren foglalkoztatott dolgozója. Mint közismert, Magyarországon eddig három autógyár létesített üzemet, s ez a hálózat bővült volna a Peugeot-Citroën tatabányai autógyárával. Győrben az Audi, Esztergomban a Suzuki és Szentgotthárdon az Opel telepedett meg, kvalifikált munkalehetőséget és biztos megélhetést teremtve a régiókban élőknek. Sajnos a francia PSA csoport Magyarország helyett Szlovákiát választotta beruházása színhelyéül, és ezzel ott teremtett 3500 embernek munkahelyet. Mindez azért is rendkívül hátrányos, mert az autógyárak bérszínvonala húzóerőt jelent a térség többi munkaadójának is.
***
Kormányzati segítségre várva. Hano Höhn, a Salamander németországi ügyvezető igazgatója Bonyhádon tartott tájékoztatóján jelezte, hogy a gyárban az előzetes tervekkel ellentétben nem szűnik meg teljesen a termelés, a Botond nevű részlegben 330 dolgozóval tovább folyik a munka. Az üzemben kiváló minőségű termékeket állítottak elő, a termelés pedig nyereséges volt. Potápi Árpád, a 15 ezres lélekszámú Bonyhád polgármestere úgy vélekedett: bár eredmény, hogy a gyár nem zárja be teljesen kapuit, a csoportos leépítés ténye a maga nemében Magyarország egyik legnagyobb jelenlegi gazdasági problémája. – A magam részéről sürgős kormányzati segítséget remélek nemcsak a bonyhádi cipőipar, hanem az egész, nehéz helyzetben lévő hazai könnyűipar megmentése érdekében – mondta.