Jogászok bírálják Verheugen levelét

Mádl Ferenc köztársasági elnök átadta a kormányfőnek és a külügyminiszternek azt a jogászprofesszorok által készített tanulmányt, amelyet felkérésére készítettek el a státustörvény változtatásával kapcsolatban. Mint ismeretes, az államfő független jogászok véleményét kérte ki arról a levélről, amelyet Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa írt Medgyessy Péternek, bírálva a kedvezménytörvény új szövegtervezetét.

Értesüléseink szerint a jogászprofesszorok tanulmánya arra a következtetésre jut, hogy a Verheugen-levélhez csatolt jogi vélemény számos tekintetben mellőzi a velencei bizottság következtetéseit, különösen azok pozitív szellemiségét. Az oktatás és nevelés területén olyan kétoldalú szerződésekkel biztosított és a nemzetközi szokásjog által szabályozott megoldásokat vitat, amelyekhez a velencei bizottság véleményében kétség sem fért. Az EU jogára történő hivatkozás szintén egyoldalú és figyelmen kívül hagyja az unió több tagállama által nyújtott hasonló kedvezményeket – állapítja meg lapunk információi szerint a független jogászok által készített tanulmány.

Végső következtetésként az államfő által felkért jogászprofeszszorok indokoltnak tartják az általuk bemutatott érveket hangsúlyosan képviselni az Európai Unióval történő további egyeztetések során.
Sólyom László úgy látja, hogy az EU bővítési biztosának státustörvényt bíráló levele nem pontosan azt tartalmazza, amit a velencei bizottság jelentése megállapít. Az Alkotmánybíróság korábbi elnöke az Info Rádiónak nyilatkozva elmondta: Günter Verheugen nem a velencei bizottság huszonöt oldalas jelentését, hanem annak egyoldalas kivonatát vette alapul. Sólyom László – aki részt vett az Európa Tanács jogi testülete jelentéstervezetének véleményezésében – úgy véli, a velencei bizottság körültekintően fogalmazott jelentésében. Szerinte a dokumentum alapján nem lehet azt mondani, hogy a státustörvény léte önmagában ellentmondana a nemzetközi jog általános elveinek vagy az európai szokásnak.
Kovács Péter nemzetközi jogász lapunknak korábban úgy nyilatkozott: korai lenne a Verheugen-levélben ismertetett jogi véleményt általános EU-álláspontként értelmezni. „Egyedül a luxemburgi bíróság tud egyértelmű választ adni arra, hogy a magyar kedvezménytörvény összeegyezthető-e az európai jog alapelveivel” – hangsúlyozta a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora.