Könyvesház

Aki a fakardot kedvelte
II. Rákóczi Ferenc gyermekkora
Kő András
Ha valaki meg akarja tudni, miért lett II. Rákóczi Ferencből a „haza szentje”, a „szabadság vezére”, a „nép barátja”, olvassa el a fejedelem gyermekkoráról írott könyvet, és mindjárt megérti, hogy a kezdetek az ő esetében (is) mindent eldöntöttek. I. Rákóczi Ferenc korai halála után az édesanya, Zrínyi Ilona mézet csepegtetett a szépreményű gyermek lelkébe, amelytől államférfivá és gondolkodóvá érett: a kor haladó eszméit vallva új államformát kívánt létrehozni a Duna-medencében, az itt lakó népek összefogását remélve. Haladó szellemisége, elvhűsége, erkölcsi nagysága példakép lehet minden magyar számára. Ennek a példaképnek első és legfontosabb lépéseit követhetjük most nyomon, az első tizenkét évet, amely meghatározta a következő negyvenhét esztendőt. Példának itt van a nyelv. Rákóczi soknyelvű világban cseperedett fel – diplomaták és XIV. Lajos francia király udvarhölgyei csodálták meg rendkívüli nyelvtehetségét –, de: magyar lett az anyanyelve, és ez döntőnek bizonyult.
Miközben a szemünk láttára serdül ifjúvá, átfogó képet kapunk arról, hogy a XVII. század végén hogyan éltek a „kis úrhoz” hasonló gyermekek. Milyen mesék oldották fel szorongásaikat, izmosították érzelmeiket, mikor ültették őket lóra először, milyen betegségekben szenvedtek, milyenek voltak a gyógyítási szokások, a játékok – „Ferkó különösen kedvelte a sípot, a kiskocsit, a fakardot és a gólyalábakat” –, milyen ruhákban jártak ebben a korban a kisfiúk és a kislányok? Hogyan sajátították el a társalgás követelményeit? Milyen könyvekből tanultak? Veszélyben volt-e az élete abban az időben, amikor mérgezési divat söpört végig az európai kontinensen?
Megmaradt az ifjú fejedelem ábécéskönyvecskéje; első betűit nem lehet meghatódás nélkül vizsgálgatni. És ránk maradt egy négy-, illetve nyolcéves korában készült festmény is, amelyekről a kutatók megállapították, hogy a gyermek Rákóczi néz szembe velünk róluk. Munkács ostroma a halállal való találkozást is jelentheti számára. „Talán most született meg az a szigor, amelylyel majd a szabadságharc idején a harcolni jelentkező nagyszombati diákokat visszaküldi az iskolapadba: az ifjúság őrizze magát a jövőnek.”
II. Rákóczi Ferencnek két fia született: József és György. Mindkettőjüket apjuktól elszakítva, Bécsben nevelték, és léha életre szoktatták. Messze is estek az almák a fájuktól. Neveltetés, ó!
A nagy szeretettel és jártassággal megírt könyv elolvasása után az embernek kedve támad elidőzni a felnőtt fejedelemnél, mert ismeri Feleki László róla megfogalmazott egysorosát: „A szabadság kivívása helyett kénytelen volt megelégedni a halhatatlansággal.”
(R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora. Magyar Könyvklub, Budapest, 2002. Ármegjelölés nélkül)

Gödöllői lakos vagyok
Erzsébet királyné a kastélyban
Farkas Adrienne
Végre egy könyv Erzsébet királynéról, amely nem a derékbőségét, a hajpakolásait és az állítólagos boldogtalanságát tárgyalja, hanem egy szellemes és intelligens, keményen helytálló asszonyról ad rajzot. Szabó Margit könyve a kétezernél több nap dokumentumait gyűjtötte össze, amelyet a királyné Gödöllőn töltött.
1866 júniusában a porosz csapatok átlépik az osztrák határt; Erzsébet a Budán ápolt sebesültek meglátogatásának ürügyével Magyarországra utazik. Tárgyal Deákkal és Andrássyval, meggyőződése, hogy a birodalmat csak így lehet megmenteni. Élete leghosszabb levelében kéri Ferenc Józsefet a magyarokkal való kiegyezésre: „Most utoljára kérlek, Rudolf nevében (…) ha nemet mondasz, az utolsó órában még csak az önzetlen tanácsra sem hallgatsz, akkor igazán vétkezel mindnyájunk ellen.” A nemzet hálája nem marad el, a királyi pár ajándékba kapja a gödöllői kastélyt, amelyről néhány évvel előbb még azt írja Ferenc József a feleségének: „Csak ne nézd meg a kastélyt azzal a szándékkal, mintha meg akarnók venni, mert mostanában nincs pénzünk.”
A királyi pár 1867 szeptemberében töltött hoszszabb időt Gödöllőn, és ezt követően alig volt év, amikor ne lettek volna itt ősszel, a vadászati szezonban. Többnyire szeptember közepén érkeztek, és sokszor a karácsonyt is a Grassalkovich-kastélyban töltötték. A Budán született magyar királykisaszszony, Mária Valéria, akit a bécsiek irigykedve csak „egyetlenkének” neveztek, Gödöllőn tanult meg járni, beszélni, a szomszédos Szadáról kapott szoptatós dajkát. A királyné környezetében élők szorgalmas napló- és levélírók voltak, így Szabó Margitnak volt honnan merítenie. A jó érzékkel összeválogatott idézeteket olvasva szinte látjuk a sudár királynét, akit Liszt Ferenc „égi látványnak” nevezett; akinek a nemzet legnagyobbjai, Jókai, Deák „kedves, öreg barátai” voltak; akivel izzadva próbálták tartani az iramot lóháton Európa urai, kivéve persze a miniszterelnököt, a „szép akasztottat”, Andrássy Gyulát. Bár Erzsébetnek a gödöllői életmód egyet jelentett a felhőtlen és minden protokolltól mentes pihenéssel, a dokumentumokból kitűnik, hogy komoly karitatív munkát végzett, ott volt a szegedi árvíz kárvallottjai mellett, ott a Magyar Vöröskereszt megalakulásánál és a negyvennyolcas honvédok rehabilitálásakor is. A császári gyerekek számára természetes volt, hogy a karácsonyfájuk alá került ajándékok nagy részét a gödöllői szegény gyerekek számára tették oda az angyalok.
Gödöllő városa keservesen rakosgatja össze múltjának negyvenévnyi kegyetlen pusztítás után megmaradt romjait. Az igazi, jó lokálpatrióta irodalom nem sirat, hanem megmutat: ahol most lakótelep áll, ott a királykisaszony sétálgatott. Ami most ragacsosan mocskos állomás, ott selyem és bársony volt minden, és a kastélyt felügyelő fess Nopcsa báró várta évtizedeken át őfelségét. Talán megérdemelné a város és ez a különleges asszony is, hogy Erzsébet-napon ismét díszkivilágítást kapjon úgy, ahogyan ez évtizedeken át szokás volt.
(Szabó Margit: … gödöllői lakos vagyok… Őfelsége Bt., Gödöllő, 2002. Ármegjelölés nélkül)

Nemzeti liberális okfejtések
Kossuth üzenetei a gazdaságról
Bognár Nándor
Sokféle jelzőt aggattak már Kossuth Lajosra az utóbbi két évszázad során – de hogy közgazdász lett volna…? Pedig a történelemben csak felületesen tájékozottakban is gyanút kelthet a mintegy fél évig tartó pénzügyminiszterség, 1848 márciusától szeptemberéig. Ám ezt meg elintézhetjük a közhellyel, miszerint forradalmi időszakban a forradalmárnak ott a helye, ahol a legtöbbet segíthet. Márpedig a szabadságharc ezen időszakában nagy volt a baj a gazdaságban is – amint ezt a Bekker Zsuzsa szerkesztette kötet Kossuth-írásaiból kiolvashatjuk.
Hogy honnan értett a gazdasághoz, és annak melyik irányzatával rokonszenvezett? Amikor a Törvényhatósági Tudósítások lejegyzőjeként 1937-ben bebörtönözték, a kormány nem tudhatta, milyen jót tesz Kossuthtal. A magyar ellenállás egyre népszerűbb figurája a hirtelen rászakadt szabad időben – mit csinált volna mást? – angolul tanult, és közgazdasági ismereteit bővítette. Bár ez idő tájt Sonnenfels merkantilizmusa volt a legdivatosabb, Magyarország gazdasági modernizálásának hívei előtt inkább Say, Sismondi és mindenekelőtt Adam Smith elméletei lebegtek. Később Kossuth fokozatosan List nemzeti rendszeréhez került közelebb.
Ekkor alakultak tehát ki azok az elméleti alapok, amelyekre támaszkodva Kossuth később hozzálátott az ország gazdasági ügyeinek rendbetételéhez. Bankjegyeket bocsát ki nemesfémfedezet mellett, 1848 nyarán elkészíti az ország költségvetését, majd hozzálát az adórendszer megreformálásához. Liberális kortársaihoz hasonlóan a jövedelemarányos indirekt adót tartja a legigazságosabbnak. Intézkedéseiből is az derül ki, hogy elvei szerint az állam csak arra a kiadásra szedhet adót, amelyet más forrásból nem tud fedezni, és ez az adó semiképp nem lehet megterhelő az adózó számára, mert így agasztó mértékben csökkenne vásárlóereje.
Kossuth gazdasággal kapcsolatos publikációs tevékenysége az 1840-es évek elejének reformtörekvéseitől az emigrációból küldött dunai konföderációs tervekig és vitacikkekig terjed. Az írásokból kiolvasható kossuthi üzenet nem pusztán gazdaságtörténeti érdekesség: az a nemzetben-nemzetért élő politikus arcképének eddig kevésbé ismert oldalát világítja meg.
(Kossuth gazdasági írásai. Szerk.: Bekker Zsuzsa. Aula Kiadó, Budapest, 2002. Ára: 6900 forint)

Istenek mosolya
A Távol-Kelet az orvos szemével
Sitkei Levente
Japánban mosolyognak az emberek. A titokzatos mosolyú kiotói Buddha-szobor is állandóan örömét fejezi ki a különleges kultúrájú ország életét szemlélve. Kínában is jellegzetes mosoly ül az arcokon. Mindenhol az a legfontosabb, mosolyogva tudnak-e a szemünkbe nézni a helybéliek – derül ki Antalóczy Zoltán neves orvosprofesszor könyvéből. A szerző orvosként szerzett élményein keresztül mutatja be az egzotikus kultúrák jellegzetességeit. Politikai elemzésre is vállalkozik, jórészt Samuel P. Huntington széles körű vitát kavaró botránykönyvét, a Civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című munkáját használva fel.
A professzor személyes tapasztalatai alapján ismerteti a japán orvostársadalom furcsaságait. Japánban ugyanis nincs szükség olyan reneszánsz típusú emberre, aki több tudományágban maradandót hoz létre: a homo universalis helyett szakembereket, részfeladatok elvégzésére kiképzett tudósokat nevelnek. A kreativitás nem japán jellegzetesség, de a tökéletességre törekvés, a szigorú fegyelem igen. Ezért is alakulhatott ki a magyar kutató és japán kollégája, Michio Morio professzor között életre szóló barátság – a magyar lelemény és a japán szorgalom együtt csodákra képes. Antalóczy professzor ugyanakkor bemutatja, hogy gyengébb felszereléssel is lehet világraszóló eredményt elérni, s a legmodernebb orvosi csodák sem biztosítanak mindig magas szintű ellátást. A legfontosabb azonban a hit. Japánban a két vallás, a sintoizmus és a buddhizmus segít abban, hogy valóban örömmel mosolyogjanak az emberek mindenkire. Talán mi is megtanulunk úgy örülni, mint e távol-keleti emberek, de ehhez fel kellene támasztanunk saját istenünket.
(Antalóczy Zoltán: Közel a Távol-Kelet. Kairosz Kiadó, Budapest, 2002. Ára: 2000 forint)

A Helikon Könyvesház sikerlistája
Szépirodalom
1. Márai Sándor: Történelmi regények, I–II. – Helikon Kiadó 2900 Ft
2. Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig – Noran Kiadó 3000 Ft
3. Wass Albert: Józan magyar szemmel, I–II. – Kráter Kiadó 2800 Ft
4. Alcoforado, Mariana: Portugál levelek – Helikon Kiadó 1200 Ft
5. Szép asszonyok egy gazdag házban, I–II. Ismeretlen kínai szerző a XVI. századból – Tercium Kiadó 3570 Ft
6. Victor, Metta V.: Egy komisz kölök naplója. A magyar gyerekek számára átdolgozta Karinthy Frigyes – Cappuccino Kiadó 1480 Ft

Ismeretterjesztő
1. Pivárcsi István: Székelyföldi legendárium – Palatinus Kiadó 2970 Ft
2. Roosevelt követe Budapesten. John F. Montgomery bizalmas politikai beszélgetései, 1934–1941 – Corvina Kiadó 2600 Ft
3. Makai Ágnes – Héri Vera: Kereszt, érem, csillag – Helikon 7400 Ft
4. Kékessy László: A magyar vadász kézikönyve. A magyar vadásznyelv szótára – Tinta Kiadó 2380 Ft