A budapesti Wesley János Lelkészképző Főiskolán tartott kerekasztal-beszélgetésen Varga László történész utalt arra, hogy a kormányfő új átvilágítási törvényt és a III-as főcsoportfőnökség teljes iratanyaga titkosságának feloldását ígérte. A közismerten az SZDSZ értelmiségi holdudvarához tartozó történész rámutatott: a miniszterelnök SZT-tiszti múltjával kapcsolatban kirobbant botrány után a szabad demokraták feltételként szabták a további koalíciós együttműködéshez azt, hogy lesz új átvilágítási törvény, ám az mégsem született meg.
Varga szerint azért aggasztó, hogy nem tudunk az állampárti titkosszolgálattal együttműködőkről, mivel az inkognitóban maradók idegen hatalmak által zsarolhatóvá válhatnak. Hozzátette: nyílt titok, hogy a KGB is kapott a jelentésekből.
*
Varga László nevetségesnek tartotta a kormányfő KGB-ellenes tevékenységét, mint fogalmazott: a magyar titkosszolgálatok nem a KGB ellen, hanem a KGB-nek dolgoztak. Nehezményezte, hogy mindmáig nem lehet tudni: mit csinált a kormányfő. A történész elmondta: a botrány kirobbanása után úgy nyilatkozott a Der Spiegelnek: ha Medgyessy szembe tud nézni saját múltjával és lesz új átvilágítási törvény, akkor alkalmas a miniszterelnöki posztra. Ma ugyanerre a kérdésre úgy válaszolna: Medgyessy nem alkalmas a kormányfői tisztségre.
Varga úgy vélekedett, hogy az átvilágítás hagyományos módja nem alkalmazható az egyházakra – amelyek szavai szerint a titkosszolgálat szempontjából kiemelt célpontot jelentettek –, ugyanakkor valamilyen formában szükséges. Fazekas Csaba történész arról beszélt: a hívők részéről nem érzékelhető igény az egyházak átvilágítására. Mint mondta, az átvilágítás Magyarországon a politikai érdek szempontjából és nem erkölcsi megfontolásból vetődött fel. Kérdésre válaszolva közölte: az ügynöki múltat tekintve az egyházi vezetők ugyanakkora hányada lehet érintett, mint amekkora arány más társadalmi csoportokban kimutatható.
Gábor György vallástörténész kiemelte: nemcsak a történelmi egyházakra, hanem a kis felekezetekre is ráférne az átvilágítás. Iványi Gábor metodista lelkész, a főiskola főigazgatója szerint az egyházaknak vállalniuk kellene, hogy példát mutatnak, és önként kiállnak a társadalom elé. Majsai Tamás történész a jelenlegi helyzetet tekintve ugyancsak szükségesnek és fontosnak nevezte az egyházak átvilágítását, de kérdés, hogy az adott egyházi közösség vállalja-e múltjának tisztázását. Nagy Péter Tibor történész kiemelte: mivel az egyház alternatívát biztosított a rendszer diktatúrájával szemben, a paptól jobban elvárja a hívő, hogy ne legyen kollaboráns. Bulányi György piarista szerzetes hozzászólásában hangsúlyozta: az egyháznak nagy szüksége lenne az átvilágításra, ha „hajlandó volna magát jézusi mércével mérni”.
Az ukrán hatóságok szerint saját magát verte meg egy fiú a kényszersorozás során - videó
