Most már a parlamenteké a szó. A szerb–montenegrói alkotmányozó bizottság ugyanis csütörtökön késő éjszaka tizenkét órás kemény vita után 19:8 arányban elfogadta az alkotmányos alapokmány végrehajtásáról szóló törvény szövegét, s a belgrádi és a podgoricai szkupstina elé utalta. A parlamentek előtt van már maga az alaptörvény is. Azokat a kérdéseket, amelyekben nem tudtak megállapodni, a törvényhozásra bízták. A parlamentek az alapokmányról és a végrehajtásáról rendelkező törvényről külön-külön szavaznak, és egyszerű többséggel fogadják el azt, először a köztársaságok parlamentjeiben, majd a szövetségi szkupstina mindkét házában. Az alkotmányozó bizottságnak azonban van még egy tartozása: el kell fogadnia a kisebbségi jogokról szóló – az alapokmány szerves részét képező – dokumentumot.
Jugoszlávia tehát megszűnik, s helyébe a Szerbia–Montenegró nevű államalakulat lép. Egy nagy munka végére érkeztek, ám most jön majd a nehezebbje. Miután a parlamentek is elfogadják az okmányokat, hozzáfoghatnak az új szövetségi állam törvényhozásának megválasztásához. Meg kell alakítani a minisztertanácsot, s ugyancsak meg kell választani az új közös állam elnökét, aki várhatóan montenegrói lesz. Kasza József szerbiai kormányfőhelyettes, a VMSZ elnöke azok közé a politikusok közé tartozik, akik szerint nem lesz hosszú életű a nemzetközi nyomásra létrehozott államközösség. Újabban ugyanis a szerbiaiak is inkább köztársaságuk függetlensége mellett voksolnának, Crna Gora pedig – a nyilatkozatokból ítélve – csak a három év leteltét várja, hogy ismét felvesse a kiválás kérdését.
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
