Valamennyi kereskedelmi szerződését felül kell vizsgálnia, illetve meg kell szüntenie Magyarországnak 2004. május elsejétől, mert az uniós csatlakozás után a Brüsszel által kötött megállapodások lépnek életbe a hazánk által harmadik féllel kötött kontraktusok helyett – mondta tegnap Major István külgazdasági helyettes államtitkár. Ilyen például a sokoldalú CEFTA-megállapodás, de a bilaterális államközi szerződéseink is megszűnnek, többek között Törökországgal. A Magyar Nemzet kérdéseire válaszolva elmondta, hogy bármilyen kereskedelmi szerződés megkötésére a csatlakozás után csak és kizárólag az Európai Unió szakbizottsága lesz hivatott. Az államnak semmifajta eszköze nem marad a piacvédelemre a már uniós tagállamokkal szemben, hiszen az EU egységes, belső piacnak számít. A más uniós tagállamok cégeivel szemben versenyhátrányba kerülő magyar társaságoknak egyetlen védekezési lehetőségük lesz, jelesül hogy Brüsszel versenyhivatalához fordulhatnak, ha konstatálják, hogy bármelyik riválisuk tisztességtelen piaci magatartást tanúsít, s annak révén jut előnyhöz.
*
Nyoma nincs a magyar–lengyel vámbékének: csütörtökön Varsóban tárgyal Major István külgazdasági helyettes államtitkár, mert a lengyel fél ultimátumot intézett a magyar kormányhoz: amennyiben nem teszik lehetővé a hal importját kedvezményes vámmal és nem emelik a jelenlegi importkvótát, úgy retorziókkal élnek. A külgazdasági helyettes államtitkár szerint egyfajta alkualap lehetne a tengeri halért cserébe a magyar bor is. Jelenleg 125 ezer hektoliter bort szállíthatunk 15 százalékos vámmal Lengyelországba. A külügyi tárca államtitkára szerint szerencsés lenne, ha egy bizonyos mennyiségű hazai bort nullaszázalékos vámmal fogadnának a lengyelek.
Külföld
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
