Nincs egyértelmű iraki bizonyíték

Washington várakozó állásponton van azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei Irakban megtaláltak 12 üres vegyifegyver-robbanófejet – jelentette tegnap a CNN hírtelevízió. Egy magas állású amerikai kormánytisztviselő a televízióadónak elmondta, hogy a kormány behatóbb tájékoztatást vár a fegyverzetellenőröktől.
Szaddám Huszein iraki elnök tegnap, az öbölháború kitörésének 12. évfordulóján mondott, az állami rádióban és televízióban közvetített beszédében bejelentette: Irak mozgósította erőit, hogy Bagdad kapuinál győzzék le az amerikai hadsereget, ha az megtámadja az országot. Az iraki elnök „korunk tatárjainak” nevezte az amerikaiakat, és hozzátette: Bagdad, népe és vezetése elszánta magát arra, hogy a támadókat kapuinál öngyilkosságra kényszerítse. Huszein „a gonosz varjainak és krokodiljainak” nevezte beszédében a Nyugat erőit, akik ismét „gazságot terveznek Irak ellen”.
Világszerte, így Nagy-Britanniában is nagy érdeklődés fogadta a fegyverzetellenőrök bejelentését az üres vegyifegyver-töltetek megtalálásáról. A bejelentés után Hans Blix, az ellenőrök vezetője Tony Blair brit miniszterelnöknél és Jacques Chirac francia elnöknél vendégeskedett. Blairre az elmúlt hetekben növekvő nyomás nehezedett, elsősorban saját pártja részéről, hogy megfelelő bizonyítékok és egyértelmű ENSZ-határozat híján ne küldjön brit erőket Irak ellen. Bár Chirac szkeptikus a háború szükségességét illetően, Blairnek a kezdettől fogva meggyőződése, hogy Szaddám Huszein súlyos veszedelmet jelent a Közel-Kelet és az egész világ számára. Neki inkább azért van szüksége bizonyítékra, hogy azt a kormány bírálói elé tárhassa. Az eddigi kommentárokból az derül ki, hogy a média és a közvélemény csak részleges bizonyítékot lát a töltetlen lövedékek felfedezésében – jelentette londoni tudósítónk. Abban egyetértenek a kommentátorok, hogy ennek alapján Blair szorgalmazhatja: adjanak több időt Blix csoportjának a vizsgálatra. Nagy-Britannia közben újabb haditengerészeti egységeket küldött az esetleges majdani hadműveleti térségbe. A beavatkozás ellenzői azonban még a Blix-jelentés után is ragaszkodnak ahhoz, hogy a brit kormány csak a Biztonsági Tanács új, a fegyveres támadást kifejezetten szentesítő határozata után rendelje el a beavatkozást az Egyesült Államok oldalán.
Párizs hagyományos tartózkodással fogadta Blix bejelentését. Az Élysée-palotában tartott közös sajtóértekezleten a házigazda Chirac elnök ezúttal is úgy foglalt állást, hogy egy Irak-ellenes háború megindítása a teljes kudarc beismerésével lenne egyenértékű, s mint ilyen a legrosszabb megoldást jelentené. A francia elnök szót emelt bármiféle egyoldalú katonai fellépés ellen, hangsúlyozva, hogy az sértené a nemzetközileg elfogadott szabályokat, s ezért hazája ilyen magatartást nem tudna támogatni.
Hasonlóan vélekedett tegnap Peter Struck német védelmi miniszter a Rheinpfalznak adott interjújában. A politikus úgy vélte, érdemben immár nem képzelhető el, hogy Németország igent mondjon az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amennyiben szavaznia kellene az Irak elleni háború kérdésében.