A diplomata arra hivatkozott, hogy a rakétakísérletek moratóriumának befejezése nem kivétel, elvégre az Egyesült Államok már az összes, Észak-Koreával kötött megállapodást érvénytelenítette. A nagykövet beosztottja hozzáfűzte: a moratórium véget ért, ezután „kísérletezhetnénk (rakétákkal), kísérletezni fogunk, ki tudja.” Kim Dzsong Il észak-koreai elnök 2002 májusában jelentette be, hogy hazája legalább 2003-ig befagyasztja rakétakísérleteit.
Csoe szavai szerint Phenjan „pillanatnyilag” nem szándékozik atomfegyvereket kifejleszteni, nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál. Egyúttal azonban utalt az országára leselkedő amerikai veszélyre. „Miként védhetjük meg magunkat ezután az Egyesült Államokkal szemben? Arra kényszerülünk, hogy atomfegyverre tegyünk szert, hogy védekezhessünk egy nukleáris támadással szemben” – hangoztatta a nagykövet.
Válaszul az Egyesült Államok arra figyelmeztette Észak-Koreát, hogy fenyegetésével, miszerint felmondja a rakétakísérletekre vállalt moratóriumot, „még jobban elszigetelheti magát a nemzetközi közösségtől”.
Álláspontját nyomatékosítandó, a phenjani vezetés egymilliós tüntetést (képünkön) rendezett a fővárosban az amerikai politika ellen, mely háborús készülődésre kényszeríti az országot.
A kommunista ország több mint három évtizede munkálkodik rakéták kifejlesztésén. A költséges technológia alapját a szovjet eredetű Scud-B típusú rakéták képezik. Észak-Korea eddig mintegy 600 ballisztikus rakétát állított rendszerbe, miközben több száz darabot exportált a hozzájuk szükséges alkatrészekkel, valamint gyártási technológiával együtt. A phenjani tudósok továbbfejlesztették a szovjet Scudot: az általuk létrehozott új változatok kisebbik darabjai néhány száz kilogramm tömegű robbanótöltetet képesek legfeljebb 500 kilométer távolságra eljuttatni. A sorozat legtekintélyesebb darabja, a Nodong (NATO-kódnevén Scud-D) rakéta még nagyobb tömegű robbanófejet hordoz, s képes Japán területére is csapást mérni. A Scud-technológián alapulnak a Taepo Dong rakéták is, amelyek akár Alaszkát is elérhetik. A háromfokozatú, 32 méter hosszú harceszköz hatótávolsága állítólag ötezer kilométer. Ez utóbbi kipróbálására 1998 augusztusában került sor, s óriási riadalmat okozott, hogy az eszköz átrepült Japán felett – Phenjan azt állította, hogy műholdat kívánt Föld körüli pályára állítani.
Bécsben közben egy észak-koreai diplomata arról számolt be, hogy a Jongbjonban lévő atomerőművet „néhány héten belül” üzembe helyezhetik. A létesítmény nyugati vélemények szerint képes arra, hogy atomrakétákban felhasználható plutóniumot gyártson. Szon Mun Szan, aki Észak-Korea megbízottja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél, viszont azt állította, hogy továbbra is tárolómedencében tartják azt a 8000 használt nukleáris fűtőelemet, amelyek elvben alkalmasak lennének atomfegyver előállítására.
Oroszország mindenesetre korainak tartja az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vinni az atomsorompó-egyezményből való észak-koreai kilépés ügyét. Alekszandr Jakovenko külügyminisztériumi szóvivő e véleményt ismertető szombati közlése szerint „folytatni kell az érdekelt felek közötti mélyreható két- és többoldalú megbeszéléseket”. Mint hozzátette, a tárgyalások lehetősége „még távolról sem merült ki” – idézte az ITAR-TASZSZ hírügynökség. A világszervezet legfelsőbb testületének bevonását az ügybe az Egyesült Államok kezdeményezte, szankciók lehetőségét is felvetve. Észak-Korea viszont pénteken leszögezte: a szankciókat hadüzenetnek tekintené. Az atomtámadást elszenvedett eddigi egyetlen ország, Japán kormányfője, Koidzumi Dzsunicsiro szombaton Moszkvában leszögezte: a nukleáris fegyvereket meg kell semmisíteni, és kérte Észak-Koreát, hogy vonja vissza az atomsorompó-szerződésből való kilépését kilátásba helyező döntését. A politikus a moszkvai Kurcsatov Intézetben mondott beszédében emlékeztette hallgatóságát Hirosima és Nagaszaki tragédiájára.
Herczeg Zoltán
Előkerült Nagy Ervin, ez fájni fog Magyar Péternek
