Sorakoznak Bush kihívói

Mivel George W. Bush amerikai elnök eddig mint egy háborúban álló ország – a világelső nagyhatalom – vezetője szerepelt, nem nyílt lehetősége arra, hogy rátermettségét nyugodtabb időszakban is bizonyítsa. Bármennyire is előnytelen azonban számára ez a hadszíntér, 2004-ben odahaza, a választók előtt, szinte biztosan intellektuálisabb demokrata kihívóval szemben kell majd helytállnia, s ez jóval nagyobb falatnak ígérkezik, mint például a tálib rezsim agyonbombázása. Az ellenlábasok előnye itt véget is ér. Bush rendkívül népszerű, ha támogatottsága némileg már vissza is esett a terrortámadásokat követő csúcsponthoz képest. S noha felróják neki, hogy a háborúskodás közepette nem szentelt kellő figyelmet a hazai problémáknak és a recesszió elleni lépéseknek, figyelmen kívül hagyják, hogy a hadigazdaság tradicionálisan alapot biztosít a konjunktúrához a tengerentúlon.
A demokraták legesélyesebbje – miután Al Gore korábbi alelnök és elnökjelölt meglepetést keltve bejelentette, hogy nincsenek többé ilyen ambíciói – Joseph Lieberman, aki Gore partnereként indult 2000-ben. A hithű zsidó politikust – aki sohasem kampányol szombaton – a legkonzervatívabb demokraták egyikeként tartják számon, s így véleménye 2001. szeptember 11. óta nem egyszer csengett össze leendő ellenfelével, legyen szó Irakról vagy a Közel-Keletről. Ha másért nem is, hát ezért komoly támadások érhetik pártjának többségben levő liberálisabb köreiből.
A demokrata jelöltségért rövid ideig már 2000-ben is ringbe szállt John Edward szenátor, aki ezúttal is esélyes lehet, igaz, túlságosan is tapasztalatlannak tartják a 49 éves politikust. Jóképűsége, dinamizmusa ellenére túl naiv egyéniségnek tartják ahhoz, hogy helytálljon a washingtoni politika légkörében. Vele szinte teljesen ellentétes egyéniség John Kerry massachusettsi szenátor, akinek katonamúltja támogatást eredményezhet a konzervatívabbak részéről, míg szociális liberalizmusa a „balszárnynak” apellálhat. Magába forduló stílusa miatt azonban aligha alkalmas a kampányszereplésekre, s ez ügydöntő érv lehet ellene.
Az orvosi végzettségű Howard Dean – távozó vermonti szenátor – mellett szóló érv, hogy különös érzékenységet mutat a régóta nyűglődő amerikai egészségügyi háló helyzetének rendezésére, csakúgy, mint a környezeti problémák orvoslására. Richard Gephard volt alsóházi frakcióvezető is jelezte, hogy indul, igaz, 1988-as kudarca Michael Dukakisszel szemben támogatói köre ellenére rossz ómen lehet. Meglepetést okozhat Wesley Clark – a NATO volt európai főparancsnoka – esetleges indulása éppúgy, mint Hillary Clinton nevezése is.