Ténykedés a határon túliak háta mögött

Elfogadhatatlan, hogy mind a mai napig nem történt egyeztetés a magyar kormány és a határon túli legitim szervezetek között a státustörvény újabb módosítástervezetéről – jelentette ki lapunknak adott interjújában Kasza József. A Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) elnöke elmondta: a kisebbségben élő magyarság többet érdemel, mint hogy a háta mögött történjenek a kedvezménytörvény sorsával kapcsolatos intézkedések.

Pataky István
2003. 01. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ősztől várhatóan életbe lép a magyar vízumkényszer Jugoszlávia irányában, s ez igencsak megnehezítheti a vajdasági magyarok kapcsolattartását az anyaországgal. Voltak-e egyeztetések a helyzet áthidalásáról, a lehetséges megoldásokról?
– Magas szintű magyar–jugoszláv egyeztetésekről ez ügyben nem tudok. Mi, vajdasági magyarok tudomásul vesszük a kialakult helyzetet, semmiképpen sem szeretnénk gátolni Magyarország európai uniós csatlakozását. Ugyanakkor attól tartunk, hogy a vízum bevezetése után megnehezül az anyaországgal való kapcsolattartás, s ennek következményeként felgyorsulhat a kivándorlás. Ha nem találunk megfelelő megoldásokat, a vajdasági magyarok börtönbe zárva érezhetik magukat, veszélybe kerülhet a családok kapcsolattartása, az intézmények együttműködése is. Megtörténtek az első tárgyalások a magyar kormány és a VMSZ között. Budapest keresi a lehető legelfogadhatóbb megoldást a probléma áthidalására. Szóba került a kettős állampolgárság kérdése is, amely természetesen minden vajdasági magyar álma, de ne felejtsük el, hogy Jugoszlávia kölcsönösségi alapon várhatóan szintén bevezeti a vízumkényszert Magyarországgal szemben. Ez esetben pedig a kettős állampolgárság sem oldja meg a kérdést. Más kiutat kell tehát keresni, mint például a gyorsított eljárás a vízum kiadásakor, a vízum árának csökkentése, illetve annak visszafordítása vajdasági magyar intézmények irányába. Várjuk a magyar kormány elfogadható javaslatát.
– A vajdasági magyarság létszáma a nemrég közzétett népszámlálási adatok szerint látványosan csökkent. 290 ezren vallották magukat magyarnak Jugoszláviában. Hogyan értékeli ezt az adatot?
– Drámainak tartom a népszámlálási adatokat, ugyanis a vajdasági magyarság jelentős része költözött el vagy halt ki az elmúlt húsz évben. Az adat drámainak nevezhető, hiszen ha az adatok részleteit is megtekintjük, akkor azt látjuk, hogy elsősorban a képzett fiatalok hagyták el szülőföldjüket és kerestek boldogulást az anyaországban vagy a világ más tájain. Ennek ellenére remélem, hogy maradt még ebben a közösségben elég erő a megkapaszkodáshoz. Természetesen ehhez elengedhetetlen az anyaország megfelelő – anyagi, szellemi – támogatása.
– Csakhogy a támogatások akadoznak, legalábbis ez derül ki két vajdasági magyar pedagógusszervezet felhívásából. A szervezetek felszólították a vajdasági magyarokat, hogy egyelőre ne igényeljék az oktatási kedvezményt, mivel az Illyés Közalapítvány még nem hirdette meg a támogatással kapcsolatos idei pályázatot. Mi a véleménye erről?
– Nem tartom járható útnak a pedagógusszervezetek felhívását. A problémát meg kell oldani, de tény, hogy a megoldások keresése igen lassan halad. A problémákat jeleztük az anyaország felé, a reagálások azonban rendkívül lassúak. A támogatást mindenképpen igényelni kell, hiszen a szegénység akkora, hogy ez a húszezres öszszeg alapvetően szükséges a magyar gyerekek iskoláztatásához.
– A kormány tovább módosítaná a státustörvényt. A legújabb verzió szerint a jogszabály nem vonatkozna az EU-tagországok állampolgáraira. Elfogadhatónak tartja ezt a módosítást?
– Mindenekelőtt azt tartom elfogadhatatlannak, hogy a határon túli magyar legitim szervezetekkel az egyeztetés mind a mai napig nem történt meg. Nehéz sajtóban megjelent hírekre érdemben reagálni. Az viszont tény: ha kibelezik a státustörvényt, az teljes mértékben értelmét veszti. Úgy gondolom, hogy a határon túli magyarság többet érdemel annál, mint hogy a háta mögött történjenek az intézkedések.
– A múlt év végén a VMSZ jobbközép pártként határozta meg önmagát. Miért éppen most történt meg a politikai irányvonal egyértelmű megjelölése?
– Már régóta vita zajlott arról, hogy a VMSZ érdekvédelmi szervezetként vagy inkább politikai pártként működhet hatékonyabban. Miután a múlt év végén a VMSZ úgymond megszülte a vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot, megérett az idő az érdekvédelem és a politika szétválasztására. A nemzeti tanács az elkövetkező időszakban a vajdasági magyarság érdekvédelmét fogja képviselni, a VMSZ pedig politikai párttá válik. Hogy miért jobbközép? A VMSZ-tagok túlnyomó többsége ezt az irányvonalat támogatta. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy távoznak a pártból azok, akik a liberális vagy a szociáldemokrata szemléletet érzik közelebb magukhoz. A VMSZ kérni fogja felvételét az Európai Néppártba (EPP).
– Kérik a Fidesz segítségét az EPP-hez való csatlakozásnál?
– Minden magyar parlamenti párttal jók a kapcsolataink, így természetesen a Fidesszel is. Levélváltás történt a VMSZ és a Fidesz között a Néppártba való felvétel ügyében, pozitív visszaigazolást kaptunk a kérésünkre. Jelenleg időpontot várunk a Fidesztől egy pártközi tárgyalásra. Ezen az egyeztetésen is kérni fogjuk a Fidesz támogatását az Európai Néppártba való felvételünkhöz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.