Újabb jegybanki kamatvágás

Tegnap ismét egy százalékkal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ami után zuhanni kezdett a forint árfolyama. Előzőleg jelentős forinteladásokra kényszerültek, mert nemzetközi befektetők továbbra is a nemzeti valuta erősödésére, lebegtetési sávjának kiszélesítésére spekuláltak.

A szerdai száz bázispontos kamatcsökkentést megismételve tegnap ugyanilyen mértékben – 7,5-ről 6,5 százalékra – mérsékelte a jegybanki alapkamatot a jegybank. A lépés nyomán radikálisan csökkenhetnek a kereskedelmi bankok betétkamatai. Az MNB döntésének oka: a szerdai közel egymilliárd után tegnap kétmilliárd eurót kényszerült felvásárolni forintért intervenció keretében a jegybank. A forint elleni támadás „vezéralakja” egy londoni bank volt, amely a jegybank sajtótájékoztatója előtt percekkel jócskán az intervenciós sávnál olcsóbban kezdett el eurót eladni, úgy számítva: az MNB rövidesen bejelenti a sávszélesítést. Jegybanki adatok szerint 12 amerikai, német és angol bank állt a támadások élén, ismeretlen megbízókkal.
Újabb, akár nagymértékű kamatcsökkentések lesznek, ha a jegybank ismét nagyobb beavatkozásokra kényszerül a túlzott forinterősödés miatt. Ellenállunk a sáveltolási nyomásnak – közölte Járai Zsigmond jegybankelnök. László Csaba pénzügyminiszter az MTI-nek nyilatkozva szintén kizárta a forint plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávjának módosítását.
Az MNB nyomatékosította: nem az inflációs nyomás csökkenése, hanem a spekuláció miatt kényszerültek az alapkamat kétszeri csökkentésére. A lépéssel mindaddig várt az MNB monetáris tanácsa, amíg nem kellett beavatkozni a forint gyengítéséért. Járai szerint a továbbiakban a beavatkozási sáv erős szélén maradó forintárfolyam a cél.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a jegybank kamatpolitikája megbukott. Varga Mihály volt pénzügyminiszter természetesnek nevezte a kamatvágásokat.
Az első, szerdai kamatcsökkentés után az MNB még elérhetőnek látta az ez évre kitűzött 4,5 és a jövőre remélt 3,5 plusz-mínusz egyszázalékos inflációs célt. Járai Zsigmond emlékeztetett: a jegybank a kormány tavalyi laza fiskális politikája ellenére is teljesítette a kitűzött inflációs elképzelését 2002-re. Az elnök szerint az MNB és az államháztartás nem feltétlenül szenved veszteséget amiatt, hogy az intervenció során vett eurót jó pár százalékkal olcsóbb kamattal lehet csak fialtatni, mint a forintot. A kamatvágások ugyanis csökkentik a jegybank kéthetes forintbetétkamatait, s mérséklik a korábbi sterilizációs állomány költségeit. Ha a Pénzügyminisztérium és az Államadósság Kezelő Központ is egyetért, a megnövekedett devizatartalék az ország lejáró hiteleinek törlesztésére is fordítható. A bankközi piacon tegnap reggel még a sávon túl, 15,65 százalékon is lehetett eurót vásárolni. A jegybanki intervenciók nyomán visszaállt a sávon belüli kereskedés, a második kamatvágás után pedig jócskán tíz százalék alá zuhant a forintárfolyam. Meredeken, kettő-négy százalékkal estek a bankközi kamatok és az állampapírhozamok, ami előre jelezte: mindkét piac újabb kamatcsökkentést várt.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva csak egy-két nappal későbbre valószínűsítette az újabb száz bázispontos kamatvágást, mert úgy vélte: az MNB megvárja, hogy stabilizálódjék a piac. Mint mondta, az idei 4,5 százalékos inflációs cél alulról behatárolja a jegybank mozgásterét: a megtakarítási hajlandóságot csökkentené itthon, ha nem marad megfelelő a reálkamatszint. A kamatvágást valószínűsítette, hogy egyetlen jegybank sem tudott eddig intervenciókkal hosszabb ideig ellenállni a valutája elleni spekulációknak. Egyéb banki elemzők szerint a kamatcsökkentések mértékének csak az Európai Központi Bank kamatszintje szabhat ésszerű határt, mások a lengyel kamatszintet vennék alapul.

Erősödés Közép-Európában. A tegnapi devizapiaci kereskedéseken egyaránt erősödött, néhol többéves csúcsokat döntött meg a cseh és a szlovák korona, illetve a lengyel zloty. A cseh koronát segítette a statisztikai hivatal bejelentése arról: a külkereskedelmi mérleg javított adatai felfelé módosíthatják a harmadik negyedéves GDP-t is. Az alacsony lengyel inflációs adatok nyomán rekordszinten áll az európiacon a zloty, az elemzők jegybanki kamatcsökkentést várnak. A szlovák korona négyéves csúcson áll a dollárral szemben, s itt szintén jegybanki beavatkozás képzelhető el.