Franciaország és Németország az Európa jövőjével foglalkozó konvent tegnapi plenáris ülésén védelmébe vette az EU-intézmények reformjára vonatkozó közös javaslatát. Az egy hete ismertetett kezdeményezés, amelyről azonnal élénk viták kezdődtek, eddig meglehetősen vegyes visszhangokat váltott ki. A tagállamok egy része, az Európai Bizottság, valamint a konvent küldötteinek zöme elsősorban a kettős elnökség intézményének bevezetésére tett javaslatot bírálja. Eszerint a végrehajtói jogkörökön az állam- és kormányfőkből álló testület, az Európai Tanács élére választandó elnök és az Európai Bizottság elnöke osztozna. A francia–német javaslatok uralták a konvent hétfői–keddi plenáris ülésén folytatott vitát, amelyben a felszólalók nagy többsége határozottan szembehelyezkedett a kettős elnökség intézményére vonatkozó elképzeléssel. A legtöbbször elhangzott kifogás az volt, hogy egy ilyen megoldás zavarossá tenné a hatáskörök megosztását, és az uniós intézmények közötti versengéshez vezetne.
Szájer József (Fidesz), aki az Országgyűlés egyik küldötteként vesz részt a konvent munkájában, az MTI-nek elmondta, hogy a francia–német kezdeményezést elsősorban a nagyobb tagállamok támogatják, a kisebbek általában ellenzik. Viszonylag ritka jelenség az unióban, hogy ilyen világos frontok rajzolódnak ki egy bizonyos kérdésben – jegyezte meg. Szájer elmondta még, hogy egy bajor küldöttel közösen javaslatot terjesztett elő Istennek és a keresztény hagyományoknak az alkotmányos szerződésben történő megemlítésére.
*
Egyhangúlag szavazta meg az ország EU-tagságának kérdéséről kezdeményezett ügydöntő népszavazás megtartását kedden a szlovák parlament. A 150 tagú pozsonyi törvényhozás 147 jelen levő képviselője az államfő és a kormány tagjainak részvétele mellett adta le igenlő voksát arra a parlamenti határozatra, amelynek alapján a köztársasági elnök rövidesen kiírja az EU-tagságról dönteni hivatott referendumot.
Sztálin hosszú árnyékáról
