Vitatott fegyverlelet Irakban

Vegyi fegyverek célba juttatására alkalmas robbanófejeket találtak tegnap Irakban az ENSZ fegyverzetellenőrei – ezt Hiro Ueki, a közel-keleti országban tartózkodó ellenőrök szóvivője jelentette be Bagdadban. Az ellenőrök a kilencvenes évek végén Dél-Irakban épített bunkerek átvizsgálásakor bukkantak rá a robbanófejekre: tizenegy, 122 milliméteres űrméretű tüzérségi lövedékek üres robbanófejeire, valamint egy tizenkettedikre is, amelyet azonban további vizsgálatoknak kell alávetniük. A robbanófejek – a szóvivő fogalmazása szerint – kitűnő állapotban vannak és nagyon hasonlítanak azokra az eszközökre, amelyeket Irak a nyolcvanas évek végén külföldről vásárolt. Irak tagadta, hogy az üres robbanófejek tiltott fegyverekkel lennének kapcsolatban. Az iraki fegyverzet-ellenőrzési szervezet vezetője, Hosszam Mohamed Amin tábornok kijelentette, olyan tüzérségi robbanófejekről van szó, amelyek az ENSZ-nek átadott iraki fegyverzetbevallásban már szerepeltek.
Nagy-Britannia meglehetősen visszafogottan reagált a fegyverzetellenőrök bejelentésére: Jeremy Greenstock ENSZ-nagykövet azt mondta, hogy a brit kormány részleteiben akarja hallgatni az ENSZ-ellenőrök bejelentését, mielőtt véleményt formál az ügyben. Nagy-Britannia egyébként a Falkland-háború óta nem látott haditengerészeti mozgósítást vezényelt le: öt napon belül már a második brit repülőgép-hordozó futott ki tegnap, hivatalosan a Földközi-tenger keleti medencéjében, majd később délkelet-ázsiai vizeken tartandó hadgyakorlatokra, de hivatalos helyen sem cáfolják, hogy az Irak elleni esetleges bevetés is szerepel a küldetés lehetséges céljai között. A királyi haditengerészet legnagyobb hajója, az Ocean 300 tengerészgyalogossal, a légierő 400 katonájával és húsz helikopterrel a fedélzetén hagyta el Devonport hadikikötőjét.
Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek vezetője tegnap „nagyon feszültnek és veszélyesnek” nevezte az Irak körül kialakult helyzetet. George W. Bush amerikai elnöknek pedig fogytán a türelme Szaddám Huszein iraki elnök iránt. – Szaddám Huszeinnek kell eldöntenie, hogy eleget tesz-e annak, amit az egész világ követel tőle – hangsúlyozta az amerikai elnök. Ari Fleischer fehér házi szóvivő közölte: az elnök még nem döntött az Irak elleni háború ügyében, mindazonáltal fontos dátumnak nevezte január 27-ét, amely napon a fegyverzetellenőrök jelentést tesznek a BT-nek munkájukról. A szóvivő szerint ezen a dátumon túl az események fogják diktálni a menetrendet.

Árulkodó jelek? Az amerikai hadigépezeten belül egyre konkrétabb jelei vannak az iraki háború elkerülhetetlenségének. Elmarad az amerikai és szövetséges légierők számára rendkívüli fontosságú nevadai Red Flag hadgyakorlat, mivel az annak vezetésére kijelölt észak-karolinai alakulatot F–15E csapásmérő gépeivel soron kívül az Öböl-térségbe rendelték. Új-Mexikóból ugyancsak Irak közelébe küldtek tucatnyi F–117-es lopakodó bombázót, amelyeket csak rendkívüli esetben telepítenek külföldre. (Z. G.)