Washington kétarcú csecsenpolitikája

Tudjuk, a háborúhoz sok pénz kell! Így van ez Csecsenföldön is. S akadnak is bőven, akiknek érdekében áll finanszírozni a feszültség fennmaradását a térségben. Főképp segélyszervezeteken keresztül támogatta a csecsen ellenállást az Egyesült Államok is, szeptember 11. után azonban érdekei már némiképp mást diktálnak.

Illinois állam egyik bírósága a napokban betiltotta az egyik itt bejegyzett jótékonysági segélyszervezetet. E szigorú fellépés előzménye, hogy a Benevolence International Foundation (Nemzetközi Jótékonysági Alapítvány) felkerült az al-Kaidával együttműködő szervezetek „feketelistájára”. Az ügyészség azzal gyanúsítja az alapítvány vezetőjét, a 40 éves szír származású Emaam Arnautot, hogy szoros kapcsolatban áll Oszama bin Ladennel. Az ügy külön érdekessége, hogy az amerikai hatóságok lényegében kiterjesztik a terrorizmus támogatásának vádját a szervezet csecsenföldi tevékenységére is. A Benevolence International Foundation tavalyi költségvetésének túlnyomó többségét, 1,332 millió dollárt itt költötte el. Kirendeltségét 1996-ban nyitotta meg Groznijban, majd Nazranyban, a dagesztáni Mahacskalában, és végül 1999-ben Moszkvában is. A hivatalos cél a háborús konfliktusok kárvallottjainak, a menekülteknek a segítése volt, ám most úgy tűnik, e támogatás nem csupán élelmiszersegélyekre szorítkozott. Ezt megerősíti az alapítvány kaukázusi konfliktussal kapcsolatos egyértelmű álláspontja is. A szervezet honlapján a korábbi amerikai retorikával összhangban az olvasható, hogy „1994 decemberében a csecsen muzulmánok deklarálták függetlenségüket, véget vetve ezzel a 150 éves orosz megszállásnak. Moszkva ebbe nem nyugodott bele, és csapatokat vezényelt a köztársaságba, folytatva a Romanovok óta tartó etnikai tisztogatást”.
A szervezet illegális tevékenységére a szarajevói iroda bezárásakor hívták fel az amerikai illetékesek figyelmét. A nyomozás az al-Kaidához fűződő kapcsolatokra derített fényt, míg az ügyészségi vizsgálatok most hirtelen lerántották a fátylat a csecsen szeparatisták hat éve folyó finanszírozásáról is. A vád valószínűsíti, hogy az alapítvány zsoldosokat is szervezett Csecsenföldre, s ottani alkalmazottaik nyíltan segítették a függetlenségi harcosokat. Mindez azonban nem lehetett igazán titok az amerikai hatóságok előtt korábban sem, jegyzik meg az elemzők, hozzátéve, legfeljebb a politikai széljárás változott meg. A Nyezaviszimaja Gazeta szerint azonban nem eléggé. Ennek alátámasztására az orosz lap a Benevolence International Foundationon kívül még több mint húsz olyan amerikai és brit bejegyzésű szervezet adatait közli, amelyek – mint honlapjaikról is kiderül – máig aktívan és nyíltan támogatják a csecsen függetlenségi harcosokat. Ezek a főképp iszlám alapítványok nemcsak pénzt küldenek a Kaukázusba, hanem a nemzetközi sajtó e témával kapcsolatos írásainak megjelenését is „segítik”, széles körű propagandakampányt folytatnak például újságírók, politológusok körében.
***
Javaslat Moszkvának. Nincs meg az új alkotmányáról tartandó referendumhoz szükséges biztonság, nyugalom és politikai konszenzus, ezért a március 23-ra kitűzött csecsenföldi népszavazás későbbi időpontra halasztását javasolja Moszkvának az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének napokban a helyszínen járt küldöttsége. Eközben az ingusföldi Szlepcovszkaja közelében egy razzia során elfogtak három fegyverest, akiket azzal vádolnak, hogy részt vettek a szövetségi erők négy helikoptere, köztük augusztusban egy Mi–26-os típusú óriásszállító lelövésében. (MTI)