„Cáfol” az APEH

Tény, hogy a „pénzügyminiszterrel történt egyeztetés” után sor került az APEH teljes adatállományának lementésére – ismerte el lapunk információját Király László György, az adóhatóság elnöke, aki rosszindulatú vélemények halmazának minősítette tegnapi cikkünket. Király arra nem adott szakmai választ, hogy mi indokolta az APEH eddigi működése alatt még nem alkalmazott adatmásolást.

Király László György rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be: igaz ugyan, hogy elnöksége alatt az adóhatóság teljes adatállományát lementették, ám az adathordozók a mai napig az APEH épületében vannak. Elvileg nem tartotta ugyanakkor kizártnak, hogy adatok kerülhetnek ki a hivatalból. Az adatmásolásra közlése szerint „az adóhivatal informatikai rendszerének intaktságával kapcsolatos, időről időre felmerülő kételyek miatt” volt szükség.
Független szakértők elmondták: az adóhatóság adatainak mentése folyamatos és automatikus, ezért az elnök érvelése szakmailag indokolatlan. Megmagyarázhatatlan ugyanis egy olyan adatbázis létrehozása, amely gazdasági társaságok és adófizetők egy konkrét időpontra vonatkozó adatait rögzíti.
Az adatkezeléshez szükséges szoftverekhez – lapunk információi szerint – később, a „hosszú bájtokkal” összefüggő vizsgálat során juthattak hozzá azok a megbízók, akik a folyamatot a háttérből irányították. Az elnök erre reagálva közölte: az adatmentéstől teljesen független az informatikai rendszerben végrehajtott, a „hoszszú bájtok éjszakájával” kapcsolatos vizsgálat. A vizsgálattal megbízott külső cég, a hárommillió forint törzstőkéjű családi vállalkozás, a Hunaudit Kft. feladata az volt, hogy „nemzetközi standardok alapján auditálja a belső vizsgálatok szakszerűségét”.
Király ugyancsak elismerte: a cég munkatársai hozzájuthattak adótitkokhoz, és betekinthettek az informatikai rendszer egyes elemeinek működésébe is, ám az kizárt, hogy a kft. dolgozói bármilyen információt kijuthattattak volna a hivatalból, és nem ismerhették meg a teljes adatbázist sem. Az elnök ismételten közölte: a cégtől csupán titoktartási nyilatkozatot kértek, hiszen a törvényi előírások szerint ebben az esetben átvilágításra nem volt szükség. Király ezzel azokra a szakértői véleményekre reagált, amelyek szerint a külső cég dolgozóinak mindenképpen nemzetbiztonsági átvilágításon kellett volna átesniük.