Délszláv névváltozás

Tegnap este ünnepélyes keretek között kihirdették az új délszláv államszövetséget: Szerbia– Montenegrót, amely a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) örökébe lépett. Az alkotmányos alapokmány hatálybalépésével ugyanis jogilag megszűnt Jugoszlávia és megalakult az új szövetségi államalakulat. A szövetségi parlament ünnepi ülését megelőzően a törvényhozás mindkét háza, valamint a szerbiai és a montenegrói parlament is elfogadta az új ország alkotmányos alapokmányát és az annak alkalmazásáról szóló törvényt.
Mint neve is mondja, az új államalakulatnak két tagja van: a csaknem hét és fél milliós Szerbia és a tízszer kevesebb lakosú Montenegró. Ám nem egyszerű névváltoztatásról van szó. A kapcsolat a két egyenrangú köztársaság között jóval lazább, gyakorlatilag szinte két független államról van szó, de mégis egy nemzetközi szubjektumról. Az ENSZ-ben ugyanis Szerbia– Montenegrónak egy helye lesz úgy, hogy ezt a helyet felváltva foglalja el Belgrád és Podgorica.
Ennek az államnak őse az 1918. november 24-én létrejött Szerb– Horvát–Szlovén Királyság, amely 1929-ben Jugoszláv Királysággá vált, ebből lett 1945-ben a Demokratikus Föderatív Jugoszlávia, majd még ugyanebben az évben a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság. 1963-tól Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság lett, s ezen a néven bomlott fel 1991-ben, amikor is kivált belőle Szlovénia és Horvátország (június 25.), Bosznia-Hercegovina (október 15.), majd Macedónia (november 21.). A „maradékból” lett az ötödik utódállam: a Milosevicsék által 1992. április 27-én sebtében összeütött JSZK, amely tegnap – s vele együtt a Jugoszlávia név is – megszűnt.
A következő hetek az intézmények létrehozását hozzák majd. Több tucat szövetségi intézmény szűnik meg, s sürgősen be kell tölteni a vákuumot. A első két évre a szövetségi ország egykamarás parlamentjének a tagjait a belgrádi (91-et) és a podgoricai (35-öt) szkupstinák delegálják. Ezt követően majd közvetlen választásokat tartanak. A parlament választja meg a szövetségi államfőt, aki az öttagú minisztertanácsot is irányítja.
Három év múlva derül ki, hogy a két köztársaság együtt kíván-e maradni. Akkor nyílik lehetőségük erről népszavazáson kikérni a polgárok véleményét.