Emlékezés Krassó Györgyre

1956 novemberében Krassó György és barátai stencillel sokszorosított röpla-pokon tiltakoztak a forradalom és szabadságharc vérbe fojtása ellen. Krassó egész életében kiállt a forradalom eszméi, a bebörtönzöttek és kivégzettek ügye mellett. Ahogy „a tovább harcoló magyar ifjúság” röplapján 1956. november 10-én írták: „Nem tévesztenek meg minket a hazaárulók förtelmes hazugságai! Nem hajtunk fejet a megszállók és ügynökeik előtt! Miénk lesz a győzelem!”

Az ELTE Jogi Karán 1983. október 28-án tartott sajtófesztivál vitaestjén Langmár Ferenc több ezer aláírással támogatott levelet adott át Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettesnek. Felszólalásában Langmár tiltakozott a Mozgó Világ főszerkesztőjének leváltása és a folyóirat szerkesztőségének szétverése ellen. Amikor a miniszterhelyettes utalást tett a Szabad Európa Rádió (SZER) 1956-os „uszító tevékenységére”, Krassó György felállt, bemutatkozott és elmondta: tíz év szabadságvesztésre ítélték 1956 után, és a fiatalokat nem a SZER küldte a börtönbe és a bitófára, hanem a magyar bíróságok… E beszédével vált egy csapásra népszerűvé a budapesti ifjúság előtt.
1984 tavaszától egyre több kiadványt, könyvet jelentetett meg. Szamizdatkiadójának a Magyar Október nevet adta. Krassó jelentette meg Magyarországon elsőként Bibó István írásait az 1956-os magyar forradalomról és Wiktor Woroszylski 1956-os Magyarországi naplóját, Szász Béla Minden kényszer nélkül című emlékezését.
Ez idő tájt tervezte Demszky Gábor AB Kiadója Pongrátz Gergely Corvin köz, 1956 című könyvének kiadását. Azonban hiába készültek el időre a mű nyomólemezei, Demszky meggondolta magát, és már nem akarta kiadni Pongrátz könyvét. Krassó György viszont átvállalta a feladatot. A belívek elkészültek, sikerült össze is tűzni, de a borítót októberben elkobozta a rendőrség. A Corvin köz nem jelenhetett meg, pedig ez a beszámoló egy fontos tanú, Pongrátz Gergely szemszögéből mutatja be az ’56-os felkelőket és eseményeket.
1984. június 8-án Krassót és élettársát, Háy Ágnest őrizetbe vették. Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlásról a Szabad Európa Rádióban elhangzott megemlékezéséért, illetve szamizdatos tevékenységéért.
„A BM III/1. osztály jogi véleménye szerint dr. Krassó György cselekménye – ez utóbbi nyilatkozata (vagyis a SZER-ben sugárzott beszéde – a szerk.) – alkalmas a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje és szövetségi politikája elleni gyűlölet felkeltésére, illetve a Btk. 269. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző, közösség megsértése bűntettének alapos gyanújának megállapítására.”
Miközben Krassó Györgyöt és Háy Ágnest a rendőrségen kihallgatták, kulcsaikat elvették és lemásolták. A lakásukban titkos házkutatást tartottak, s lehallgatókészüléket szereltek fel.
„1984. június 15-én a nyomozó hatóság ügyészi jóváhagyással a Dr. Krassó György ellen indított nyomozást – a bűncselekmény elkövetésének megállapítása mellett – megszüntette, és nevezettet a Btk. 71. § (1) bekezdése alapján megrovásban részesítette. A megrovás azonban nem érte el a kívánt célt, ellenséges tevékenységét tovább folytatta” – olvashatjuk a BM III/III-3-a alosztályának összefoglaló jelentésében.
Novemberben Krassót rendőri felügyelet alá helyezték, és megtiltották, hogy éjjel kilépjen az utcára. A barátai közül többen naponta látogatták, és tiltakozó aláírásokat gyűjtöttek a rendőri felügyelet megszüntetése érdekében. Az elszenvedett üldöztetések, a számára elviselhetetlen és betarthatatlan rendőri felügyelet miatt Krassó 1985 elején kétszer is szívinfarktust kapott. Gyakran előfordult, hogy éjszaka barátait a lakásában rendőrök igazoltatták. Később, 1985 és 1989 között Angliából segítette a hazai ellenzéket. 1989 júniusában hazatért, tovább folytatta harcát a szabadságért.
1991. február 13-án éjjel vitte el a szíve.
(További dokumentumok az mno.hu Titkos ügyek dossziéban az interneten.)
***
„A szovjet tankokkal ránk kényszerített, nyugati pénzekkel finanszírozott status quo világrendjébe nem fért bele a nép akarata, nem fért bele a magyar demokrácia, nem fért bele 1956, nem fért bele Krassó György sem. (…)
De nem fog sikerülni nekik. A legfontosabb, amit Krassótól megtanultunk, hogy csak egyvalami képtelenség: hogy minden úgy maradjon, ahogy van, hogy az maradjon, ami van.
Nem fog sikerülni nekik, ha megértjük Krassó felhívását, ami így kezdődött: Maradj velünk!, ha megértjük, amire azon az előző ’56-os temetésen figyelmeztetett, ha megértjük, hogy egyetlen esélyünk az ellenünk összeesküvőkkel szemben, ha együtt maradunk. (…)
Nélküled nehéz lesz, nehéz volna. De Veled megpróbálhatjuk a lehetetlent. Zászlajára egyetlen klubcsapat sem festhet, az maradsz szívünkben, amivel eggyé lettél valamennyiünk zászlóján, a lyukas ’56-os lobogón: a hiány. Nyertes itt nem lehettél, de győzni mégiscsak Te fogsz. Te szent, lehetetlen Gyuri, Te minden perben győztes dr. Krassó György, Te Magyar Október. Maradj velünk! Ámen!”
(Részletek Zsille Zoltán búcsúztatójából. Elhangzott Krassó György temetésén 1991. március 11-én.)