Én nem tudom...

Én nem tudom, hogy bizonyos haladó erők miért kísérleteznek Jézus teljes humanizálásával. Humanizálás alatt azt értem, hogy a művészeti alkotások, hírek és álhírek emberi voltának gyöngeségeit firtatják, csodáit magyarázzák, „tudományosan” megkérdőjelezve az evangéliumot.
Az önmagában természetes, hogy a bulvársajtó kapva kap minden olyan állításon, amely a Megváltót „rossz hírbe” keveri, mivel a rossz hír az utcai sajtó éltető eleme. Az áhítat és bizonyos csillagszórós kegyesség csak karácsony táján vesz erőt a médián, miként ilyenkor a való világ figyelme is Betlehem felé fordul. Így nincs is szándékomban megróni a Blikket, hogy január közepén helyet enged szenzációra specializált hasábjain egy olyan írásnak, amelynek al- és felcíme: „Bőrre kente a cannabist. Elbódította a betegeket. Jézus kábítószerrel gyógyított?”
A cikk a továbbiakban így hangzik: „Amerikai tudósok szerint Jézus és apostolai a kábítószerként ismert cannabisszármazékot tartalmazó olajat használták csodálatos gyógyításaik során. Egy frissen elkészült tanulmány szerint már Krisztus idejében is ismerték az ajzószer jótékony, tüneteket enyhítő hatását, bár a tudósítók nem tagadják: Jézus csodatételeihez azért szükség volt az isteni képességeibe vetett vak hitre is.” A „vak hit” kifejezés itt tulajdonképpen csak erősíti az olvasó kételyeit, bár arra is vonatkoztatható netán, hogy Jézus vakokat is gyógyított, s a vakok vak hite természetes.
„A kutatócsoport vezetője, Chris Bennet szerint a bőrre kenve a cannabis felszívódott a szervezetben, és kábító hatásával csökkentette vagy teljesen megszüntette a fizikai vagy lelki betegségben szenvedő betegek tüneteit… A cannabis orvosi felhasználását tények támasztják alá… A szent olaj, ahogy ezt az exodus eredeti, héber változata leírja, hatfontnyi (három kg) cannabisszármazékot tartalmazott, hat és fél liternyi olívaolajban feloldva. Ennek az erősen bódító hatású kenőanyagnak fontos szerepe volt azokban a csodaszámba menő gyógyításokban, amelyeket annak idején Krisztus hajtott végre.”
Ez a „tudományos” okfejtés épülésünkre szolgálhat. A „szent kenet” ugyanis Bennet szerint (köz)ismert volt és (köz)használatban forgott, tehát számosan (orvostudorok és egyebek) kezelhették vele, ha akarták, betegeiket az ókori Izraelben anélkül, hogy a (köz)nép csodákról suttoghatott volna. Ha Jézus éppen csak ezt tette, aligha keltett volna immár kétezer év óta tartó feltűnést. Kérdezném én Bennet professzortól, miért számított isteni csodának a démoni megszállottságnak tartott epilepszia cannabisszal való gyógyítása, ha a kenet receptje nem volt szigorúan titkos; a korabeli ördöngösnek csak orvosát vagy gyógyszerészét kellett volna megkérdeznie. Eddig a tudományos elmélet, ha kicsit logikátlan is, politikailag korrekt. Azonban a szög végül kibújik a zsákból. Bennet szerint ugyanis „ha már Jézus is használta a cannabist, valóságos istenkáromlás üldözni azokat, akik manapság gyógyászati céllal szeretnék felhasználni a kábítószert”.
A cannabistartalmú marihuána használata a világ legtöbb országában tiltott, de küzdelem folyik azért, hogy „súlyos szenvedéseket átélő betegek legálisan kaphassanak a szerből kínjaik enyhítésére”. Nos, ez egy jó nagy szeg.
Nem is egészen értem, miről van szó. Ugyanis tudomásom szerint a gyógyászatban nem tiltott bizonyos kábítószerek, sőt kemény drogok (például morfium) indokolt használata a fájdalmak enyhítésére. A világfájdalom enyhítésére viszont orvosilag nem ajánlott a cannabis.
Mindebbe Jézust kár volt belekeverni, ő valószínűleg nem a marihuána legalizálásáért küldetett a földre.
Hogy a fentebb idézett állításokban mi igazán a tudomány, és mire irányul „az amerikai tudósok” ilyetén kutatása és buzgalma, én nem tudom…