Magyarországon a megújuló energia felhasználásának aránya az összes energiaforráson belül 3,6 százalék, szemben az uniós országok átlagosan hatszázalékos arányával. Bohoczky Ferenc, a gazdasági tárca főtanácsosa szerint a megújuló energiaforrások középtávú felhasználása szempontjából irányadónak tekinthető az EU Bizottság 1997-ben kiadott „Fehér Könyve”. Eszerint 2010-re a tagországoknak meg kell duplázniuk a megújuló energiaforrásokból származó felhasználást, így hazánknak is addigra legalább el kell érnie a hatszázalékos arányt. A felhasználáson belül külön kitérnek a megújuló energiaforrásból előállított villamos energiára, amely a tagországoknak a jelenlegi 13,9 százalékos arány 22,1 százalékosra növelését irányozza elő. A következő tíz évre vonatkozóan tagállami szintre is lebontották az elérni kívánt célt. Így például Ausztriában 78, Svédországban 60, Spanyolországban 29, Németországban pedig 12,5 százalékra kell emelni ezt az arányt. Nehezíti a helyzetünket, hogy a magyarországi villamosenergia-igénynek jelenleg csak 0,5 százalékát fedezi megújuló energiaforrás, és a felhasználás részaránya optimista becslések szerint sem fogja elérni 2010-re az öt százalékot.
A megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés bővítése nemcsak a magas beruházási költségektől függ, hanem komoly műszaki és technikai problémákat is meg kell oldani. A hazai előállítást a közeli években sem víz-, sem szélenergiából, sem geotermikus energiából nem lehet jelentősen növelni. Az ország természeti adottságai miatt elsősorban a biomassza felhasználásának bővülése várható, illetve kisebb mértékben a napenergia elterjedése prognosztizálható, bár a növekedésnek komoly gátat szab a megújuló energiatermelés magas költsége.
Ez az ukrán lépés világháborúhoz vezethet
