Törés a NATO-ban

A tegnapi brüsszeli NATO-tanácsban három ország – Franciaország, Belgium és Németország – megvétózta azt az amerikai javaslatot, amely Törökország megsegítését célzó katonai előkészületeket helyezett kilátásba. A három tagállam politikusai úgy vélik, a válságot békés úton is rendezni lehet.

Gerhard Schröder részben az Egyesült Államok világpolitikai ambícióival indokolta, hogy Németország nem támogatja az Irak elleni háborút. A világ „történelmi fordulat” előtt áll – mondta a német kancellár. A kérdés úgy vetődik fel, hogy elképzelhető-e egy olyan világ, amelyre egy hatalom rányomja a bélyegét, vagy a konfliktusokat nemzetközileg is meg lehet oldani. El kell dönteni, hogy a háborút a konfliktusmegoldás normális eszközének tartjuk-e vagy a békés megoldást részesítjük előnyben – vélte Schröder.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy létezik-e közös német–
francia cselekvési terv. A Der Spiegel értesülése szerint a két állam vezetői azt fontolgatják, hogy az iraki fegyverzetellenőrök létszámának növelésével és az ENSZ fokozottabb jelenlétével további esélyt kell adni a békének.
A NATO kétségtelenül igen súlyos válsághelyzetbe került a tegnapi francia–belga vétóval, de az egyelőre nem mondható ki, hogy ez a szövetség eddigi történetének legsúlyosabb válsága – mondták egybehangzóan brit biztonságpolitikai szakkommentátorok. Francia elemzők szerint pedig olyan súlyos válságról van szó, amely megbénítja a szervezet akcióképességét.
Közben Irak feltétel nélkül beleegyezett abba, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei használhassák az
U–2-es amerikai felderítő repülőgépeket – jelentette be tegnap New Yorkban Irak ENSZ-nagykövete, s ígéretet tett arra is, hogy országa törvényt fogad el a tömegpusztító fegyverek alkalmazásának betiltásáról.