A mai demonstrációra azért kerül sor, mert Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes január közepén a két érintett kórház vezetőivel közölte a főváros elképzelését, amely szerint a csepeli kórházban a sebészeti, a nőgyógyászati és a belgyógyászati osztály megszűnne, az ellátást a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház végezné, onnan pedig 150 ágyas rehabilitációs osztály kerülne a csepeli egészségügyi intézmény 110 ágyas, szintén krónikus osztálya mellé. Ismeretes: a jól fizető traumatológiát már néhány éve elvitték Csepelről.
A kórház átalakítása elleni mai demonstráció a tervek szerint délelőtt tíz órakor Csepelen kezdődik, ahol Tóth Mihály (MSZP) polgármesternek átadják az aláírásgyűjtő kérdőívek másolatát. Az EDDSZ budapesti és vidéki képviselői ezután különbuszokkal utaznak a Vörösmarty térre, ahol a többi kórház küldötteivel találkoznak. Mivel a rendőrség a forgalom megzavarására hivatkozva nem engedte meg a Városház utca használatát, a tiltakozók a járdán vonulhatnak a fővárosi önkormányzat épülete elé. Eredeti terveik szerint Szolnoki Andreának adták volna át a petíciót, azonban azt a főpolgármester-helyettes hivatali elfoglaltságára hivatkozva nem személyesen veszi át, hanem Antall Kálmán irodavezetőre bízta.
Az aláírásgyűjtésben aktívan részt vett Csepel csaknem száz polgári köre, emellett több párt is tiltakozott a Weiss Manfréd-kórház bezárása ellen.
A Csepeli Orvosi Kamara is állást foglalt az ügyben. Szerintük a Weiss Manfréd-kórházban folytatott aktív betegellátás (gyógyítás) bárminemű korlátozása (csökkentése vagy megszüntetése) orvosszakmai, gazdasági és katasztrófavédelmi szempontból indokolatlan és káros.
Három, eddig hivatalosan még nem ismertetett alternatívát vázolt fel a Csepeli Weiss Manfréd Kórház tervezett átalakításával kapcsolatban Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes az e hét csütörtöki sajtóbeszélgetésen. Az elképzeléseket márciusban terjeszti a főváros egészségügyi bizottsága elé, majd egy pénzügyi, gazdasági, szakmai szervezet véleményezi azokat. A Fővárosi Közgyűlés előreláthatólag májusban foglalkozik a szerkezetátalakítási programmal.
A főpolgármester-helyettes által ismertetett egyik – előzetesen kiszivárogtatott – lehetőség szerint a csepeli kórházat összevonnák a Jahn Ferenc-kórházzal, és az utóbbiba kerülnének át az aktív ellátások, a sebészet, a nőgyógyászat és a belgyógyászat. Csepelen maradna a krónikus belgyógyászat, az ápolási osztály és a rehabilitációs részleg. A második – ez idáig ismeretlen – változat is az összevonás lenne, és a manuális részlegen (a műtétes osztályokon) úgynevezett mátrixkórház alakulna ki. Ez azt jelentené, hogy Csepelen egy helyen lenne a sebészet, a nőgyógyászat, valamint a traumatológia, és a felmerülő igények szerint adnának a betegeknek ágyat. A főpolgármester-helyettes a harmadik lehetőséget abban látja, hogy a csepeli kórház az összevonás ellenére megtartja szerkezetét. Ez utóbbitól azt reméli, hogy egy nagyobb kórház pluszbevételei a kisebbét jobban tudják finanszírozni. Szolnoki Andrea a mai tüntetéssel kapcsolatban úgy vélte, hogy szakmai kérdéseket nem szabad az utcán vagy szakszervezeti tömeggyűléseken eldönteni. Szerinte erre a szakemberekkel folytatott konzultációkon kerülhet sor. Közleményében így fogalmazott: „Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy szűk érdekcsoport a problémák megoldását célzó fővárosi és kerületi szándékot eltorzítva, a lakosságot félrevezetve pánikot kelt Csepelen.”
Balla Károly, a tüntetést szervező EDDSZ budapesti bizottsági elnöke nem ért egyet a főpolgármester-helyettes átalakítási elképzeléseivel. Az elhangzottakra reagálva elmondta: örül annak, hogy az első változat létét Szolnoki Andrea elismerte, mert eddig tagadta azt. Hozzátette: „Szombaton éppen ez ellen tüntetnek majd, mert sem a lakosságnak, sem a dolgozóknak nem felel meg, hogy kizárólag krónikus osztályok legyenek a csepeli kórházban.” A második megoldás szerinte szakmailag nehezen értelmezhető, és abban a jelenlegi állapottól való különbözőséget sem látja igazán. Úgy vélte, hogy az igények szerinti ágybiztosítás megvalósítása is problematikusnak tűnik. A harmadik változat esetében pedig emlékeztetett arra, hogy ugyanezt már megpróbálták a budapesti István-kórház esetében is, szerinte azonban ez a megoldás a „trójai faló” módszerének tekinthető, mert ilyen típusú összevonás után a Jahn Ferenc-kórház igazgatójának bármikor lehetősége lesz különösebb indoklás nélkül az aktív csepeli osztályokat megszüntetni. Tehát fennáll majd a veszélye a kórház leépítésének is, amelyet akkor már nem a fővárosi önkormányzat, hanem egy alacsonyabb szintű főigazgatói döntés eredményezhet. Szolnoki Andrea szerint az említett kórházak összevonására azért van szükség, hogy elkerüljék a csepeli egészségügyi intézmény „újabb adósságcsapdába kerülését”. A főpolgármester-helyettes megemlítette, hogy 1999-ben kilencvenmillió forint vissza nem térítendő kölcsönt adtak a kórháznak adósságai rendezésére, 2001-ben 230 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtottak, amelyet tavaly további működési támogatással 330 millió forintra egészítettek ki.
Szolnoki Andrea a szakfelügyelőktől és a Gyógyinfok nevű cég adatbázisától (nem az érintett kórháztól) kért fél évvel ezelőtti információkra hivatkozva elmondta, hogy a csepeli lakosságnak csupán 30 százaléka veszi igénybe a Weiss Manfréd-kórház szolgáltatásait. Emellett azt is kifogásolta, hogy a 40 ágyas csepeli szülészetet tavaly 472 anya választotta, míg a hasonló ágyszámú Szent János Kórházat 1101. A főpolgármester-helyettes által elmondottakkal szemben Balla Károly kiemelte: ami az adósság könnyebb elviselését jelenti, egyszerűen nevetségesnek tartják a tervezett megoldást, hiszen jelenleg a csepeli kórháznak nincs 30 napon túli adóssága, a régi adósságok jelentős része pedig abból a törvénytelen megoldásból született, hogy a főváros mint tulajdonos nem maga finanszírozta a felújításokat, hanem a saját tulajdonának kölcsönt adott kamattal. A főváros egészségügyi bizottságának december 3-i adataira hivatkozva Balla kiemelte: a Jahn Ferenc-kórház – amely a csepeliek adósságát az összevonás után kiegyenlítené – most kapott csaknem 300 milliós konszolidációs hitelt, és jelenleg is 130 milliós adóssága van.
Az EDDSZ budapesti vezetője emlékeztetett arra is, hogy a fővárosi önkormányzat a csepeli kórház anyagi problémáinak kezelését szolgáló intézkedési tervet korábban elfogadta, így tavaly júniusban már pozitív szaldóval zártak, december végére pedig elérték, hogy a 13. havi béreket kifizessék az ötszáz dolgozónak. Ehhez az idén januárban a járulékokat is hozzátették. A Szolnoki Andrea által említett, rövid időn belül várható, új adósságcsapdáról elmondta: a kórháznak nincs harminc napon túli adósságállománya, sőt azon belüli időtartamban sem éri el a 800 ezer forintot. Bankszámlájukon több tíz milliós pluszuk van.
Azt is elárulta, hogy négy évvel ezelőtt a fővárosi önkormányzat – mint tulajdonos – valóban adott háromszázmillió forintot a kórház fűtési rekonstrukciójára, gyógyszertár létrehozására és a számítógépes struktúra kiegészítésére. A Weiss Manfréd-kórház 1999-ben pályázat útján elnyert kilencvenmilliós, visszatérítendő kölcsönének a havi ötmillió forintos törlesztését januárban elkezdték, és a februári részletet is befizették.
A jövőt illetően egyébként Szolnoki Andrea azt is megemlítette, hogy a regionális kórházak kialakításának tervei között a csepeli kórházhoz hasonló, kisebb kórházak működési feltételeinek a felülvizsgálata is szerepel.
heroinozás
Halál lett a közös heroinozás vége a fővárosban
