Ausztria profitált a tagságból

Kilenc évvel ezelőtt, az osztrák EU-referendumot megelőző napokban – ahogy az akkori tudósítók írták – harc folyt minden szavazatért, pró és kontra egyaránt. A lapok például öles betűkkel hirdették, hogy a csatlakozás után is megmarad a schilling, a politikusok pedig – a félelmeket eloszlatván – nyugtatgattak mindenkit, hogy az EU az osztrákokat nem kötelezheti katonai részvételre. Sőt a kampányhajrában akadtak olyan üzletek is, amelyek árleszállítással kívántak kedvet csinálni a közelgő csatlakozásnak.

Ausztria, Finnországgal és Svédországgal együtt, 1995-ben csatlakozott az EU-hoz. A belépést megelőző ígéretekből, félelmekből – ma már tudjuk – akadt, amely beváltatlan maradt és akadt olyan is, amely alaptalannak bizonyult. A legóvatosabbak egyébként már annak idején is az agrártermelők voltak – nem véletlenül, hiszen az ország uniós csatlakozása talán egy ágazatot sem érintett olyannyira, mint a mezőgazdaságot. Mi tagadás, voltak területek, ahol az átállás nem volt éppen fájdalommentes: mivel Ausztriában a felvásárlási árak a csatlakozás előtt jóval magasabbak voltak, mint az EU-ban, így azok a belépés után jócskán visszaestek. A mezőgazdaságból származó egy főre eső jövedelem – köszönhetően az állami segítségnek és a közvetlen kifizetéseknek – mégsem csökkent, hanem még növekedett is. A kedvező tendencia ellenére azonban tovább folytatódott a falusi munkaerő elvándorlása. Igaz, a folyamat nem nevezhető új keletűnek, hiszen már a kilencvenes évek óta csökken a mezőgazdaságból élők száma.
A csatlakozás után egyébként jelentős támogatást söpörhettek be az elmaradottabb régiók is: Burgenland például sokat profitált a lemaradások behozását célzó, úgynevezett Cél 1-es támogatásokból. Kiemelt figyelem övezte még a környezetbarát gazdálkodási megoldásokat is, így nem meglepő, ha az országban gomba mód elszaporodtak a biogazdaságok. Megfigyelők öszszességében úgy látják: a kezdeti borúlátást nem igazolta az idő, és az osztrák gazdák jól kiaknázták az EU nyújtotta lehetőségeket. Az osztrákok többségének életszínvonala egyébként nem változott meg gyökeresen, igaz, Ausztria már a belépést megelőzően is meglehetősen jómódú ország volt.
S míg a csatlakozás egyes területeken (például az ingatlanpiacon) kisebb-nagyobb árnövekedést hozott, addig másutt lecsökkentek az árak. Így történhetett, hogy a belépés után az EU által előírt liberalizáció nyomán például jelentős mértékben zuhanni kezdtek a telefondíjak Ausztriában. Felgyorsult a bank- és biztosítóágazat, valamint a telekommunikációs és az informatikai szektor fejlődése.
Ausztria egyébként nagy reményeket fűz a szomszédos országok csatlakozásához. Igaz, abbéli félelmében, hogy a bővítés után elárasztja majd az olcsó munkaerő az osztrák piacot, hétéves átmenetet harcolt ki a tárgyalásokon. Magukat az osztrákokat mindamellett nem hozta lázba a szabad vándorlás lehetősége, és a felmérések szerint nem túl gyakori, hogy valaki – hátrahagyva a kies Ausztriát – másik országban kezdjen új életet.