Az uniós hajsza

Jelentősen exportorientált a hazai vegyipar, termékeinek közel 55 százaléka külföldön lel gazdára. Az export 75 százalékát a rövidesen Magyarország számára is belső piacnak számító Európai Unió fogadja. Az ágazat túl korán került versenyhelyzetbe a nemzetközi piacon. Ennek előnye, hogy komoly fejlesztésekre kényszerült pozíciói megtartásához.

2003. 04. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vegyiparunkat már a 90-es évek elejétől tudatosan az uniós beilleszkedésre készítik fel a szakemberek. Térségbeli, hasonló gazdaságpolitikai alapokról induló versenytársainál korábban és szabadabban privatizálták. Sokak szerint már akkor benevezték az éles nemzetközi versenybe, amikor talán még arra nem is érett meg teljesen. Ennek köszönhetően azonban ma – bár átmenetileg a korábbinál szerényebb ipari részaránnyal – kedvező mutatókkal, versenyéretten, fejlődésre ítélve várja az uniós csatlakozás pillanatát. Mint Bondár László, a Magyar Vegyipari Szövetség főtitkára jelezte: a vegyipar exportorientált, termékeinek közel 55 százaléka lel gazdára külföldön. E figyelemre méltó arányú exportnak 75 százalékát a rövidesen Magyarország számára is belső piacnak számító Európai Unió fogadja. A magyar vegyipar felkészült a környezetvédelmi és üzembiztonsági követelmények teljesítésére is. Az ágazat károsanyag-kibocsátása az Európai Unió átlagával összemérhető, több tekintetben az alatti szintre csökkent.

A szövetség szerint sok jel mutat arra, hogy a csatlakozást követően a magyar vegyipar gyors növekedésnek indulhat. Az egész gazdaság várható átlag feletti növekedése jelentős keresletet támaszt majd a gyakorlatilag minden ágazatot kiszolgáló vegyipari termékek iránt. Ennek egy része hazai előállítású lesz, hiszen több alapanyagnál a piaci igény elérheti a gazdaságosan üzemeltethető kapacitások szintjét, és ez új beruházások indítását is eredményezheti. A folyamat már most megindult, így példaként említhetők a petrolkémia és a kapcsolódó műanyag alapanyaggyártás területén megkezdődött beruházások. A TVK-nál tavaly indult és 2003–2004-ben megvalósul a petrolkémiai fejlesztési projekt, amely az évtized legnagyobb magyar vegyipari beruházása lesz. Tervezett értéke több mint 100 milliárd forint. A projekt keretében egy új, 250 kt/év kapacitású olefingyár, egy 200 kt/év kapacitású HDPE gyár épül fel, valamint 40 kt-val bővül a vállalat polipropiléngyártó kapacitása. A beruházás a petrolkémiai iparág ciklikusságát figyelembe véve várhatóan a legjobb időpontban realizálódik. 2002–2005 között kapacitásnövelő beruházásokat indít a BorsodChem Rt. is. Terveik szerint a vinilkloridgyártó kapacitás 320 kt/évre növekszik, az MDI gyártás 60 kt/évre bővül. A fejlesztések Kelet-Közép-Európa meghatározó vegyipari vállalataivá teszik a két céget.

Bondár László szerint a felhozott példák is igazolják, hogy azok a vélemények, melyek szerint a magyar vegyipar jelenlegi kulcsszakágazataiban – petrolkémia és műanyagipar, gyógyszergyártás – térségbeli kiemelt szerepre számíthat, nem megalapozatlanok. A bővülési prognózis realitását tovább erősíti, hogy a magyar gazdaság vegyitermék-importja vegyiparának exportorientáltsága ellenére is elég magas. Másfél milliárd eurót meghaladó éves mértékével a beruházók figyelmét minden bizonnyal több területen is felkeltheti.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.