Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – a visegrádi országok – agrárminiszterei találkozójának legfontosabb célja az unióra való felkészülés előmozdítása volt – tájékoztatott tegnap a tárgyalás után Németh Imre földművelésügyi miniszter. A találkozón megtárgyalták a közös agrárpolitika reformjához fűződő kérdéseket, amellyel kapcsolatban a miniszter megjegyezte, az abban szereplő támogatáscsökkentések addig nem lehetnek érvényesek a csatlakozó országok számára, amíg az új és a régi tagok közötti támogatási különbség ki nem egyenlítődik. Mivel Brüsszel júniusban tárgyal az agrárpolitika reformjáról, ezért a V4-ek közös álláspontját mielőbb ki kell dolgozni.
Tárgyaltak az agrárminiszterek a tagországok között érvényben lévő kereskedelmi liberalizáció kiszélesítéséről is. Ennek eredményeképpen a magyar termékek – többek között a magyar bor és a dinnye – szélesebb teret kapnának a tagországokban. Cserébe Szlovákiából például mirelit áru és sajt érkezne hozzánk. Németh Imre elmondta, az uniós források megszerzéséhez szükséges intézményi háttér kiépítése minden országban fontos feladat, ezért az ebben szerzett tapasztalatokat a V4-ek szakértői szinten folyamatosan kicserélik, bár a normatív, illetve az egyszerűsített támogatási rendszer bevezetéséről megoszlanak a vélemények.
Lapunk kérdésére a lengyel, a cseh és a szlovák mezőgazdasági miniszterek – hasonlóan a magyar hivatalos állásponthoz – jónak értékelték országaik koppenhágai tárgyalási eredményét. Egyedül Adam Tanski lengyel mezőgazdasági miniszter jegyezte meg, hogy a tárgyalásokon elért eredmény nem rossz ugyan, de nem is a legjobb, amit „kitárgyalhattak”. Abban szintén megegyezett a miniszterek véleménye, hogy országaik mezőgazdasága – a veszteségek mellett – összességében nyerni fog az uniós csatlakozással. A tájékoztatón kívül Németh Imre a sertésválsággal kapcsolatban úgy nyilatkozott: a már érvényben lévő exporttámogatások hosszú távon kifejtik pozitív hatásukat, az azonnali intézkedésekről pedig már folynak a tárgyalások. Elmondta, az agrártárca a kormányhoz fordult segítségért, és az átnyújtott intézkedéscsokorból a helyzet azonnali megoldásához szükséges legjobbat akarják kiválasztani. A miniszter úgy vélte, húszezer sertés azonnali kivonása jelentősen könnyítene a helyzeten, amely három-négy milliárd forint felhasználásával rendezhető.
***
Brüsszeli diktátum. Korábban Magyarországon egyeztettek a visegrádi négyek agrárkamaráinak vezetői is uniós kérdésekről, ahol leszögezték, országaikban törvényi garanciákat szeretnének kapni arra, hogy az európai uniós csatlakozást követően a nemzeti keretek között adható támogatásokat országaik mezőgazdasági termelői maximális mértékben megkapják. A kérdésről azóta itthon még nem született konkrét elhatározás, csak ígéretet tett rá Németh Imre agrárminiszter és Medgyessy Péter miniszterelnök. A kamarai tanácskozáson Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamara főtitkára kitért arra, hogy a V4-ek agrárkamarai vezetői szerint a 25 százalékos közvetlen kifizetési mérték és az országaik számára megállapított kvóták nem kedveznek sem a cseh, sem a szlovák, sem a lengyel, sem a magyar agrártermelőknek, ezért az uniós megállapodást az agrárkamarák vezetői „brüsszeli diktátumnak” tartották. Úgy vélték, hogy a V4-ek országaiban több mezőgazdasági alágazat is nehéz helyzetbe kerülhet az uniós csatlakozást követően. A Magyar Agrárkamara főtitkára a távirati irodának úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon ilyen lehet a sertés- és a baromfi-, továbbá a zöldség- és a gyümölcságazat. Ez utóbbi akkor, ha az úgynevezett termelői értékesítő szervezetek nem alakulnak meg.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
