Hajdú-Biharban az aszály miatt rosszul kelt a mák, a lucerna és a cukorrépa. Néhány táblát valószínűleg újra is kell vetni, ami a tenyészidő rövidülése miatt hozamcsökkenéssel jár – tájékoztatta lapunkat Karalyos Zsolt, a Hajdú-Bihar megyei Teszöv titkára. A talaj mélyebb rétegeiben a téli hókészletből ugyan van elegendő víz, ám az apró magvasok, amelyeknek víztárolási képessége amúgy is csekély, a talaj felső néhány centiméterében eresztenek gyökeret, ott pedig csapadék híján nincs víz. Így az elvetett magvak jó része nem tudott megindulni, a kelés szórványos és gyenge.
A korai aszály a megye háromszázezer hektárnyi szántóföldi művelésű termőterületének mintegy tíz százalékát érinti. Ha tartós marad a vízhiány, különösen a cukorrépa esetében okozhat jelentős anyagi károkat a megyében, ez ugyanis Hajdú-Bihar legfontosabb ipari növénye: mintegy 15 ezer hektárnyit vetettek belőle az idén is. A szórványos kelt növény kevéssé ellenálló a kártevőkkel és betegségekkel szemben, így eső hiányában a táblák további pusztulásával is számolni kell. A Debrecen környéki löszháton, illetve a Sárréten – ahol néhány nagyobb gazdaságnak van megfelelő öntözőberendezése – néhány nappal ezelőtt meg tudták kezdeni a kelesztőöntözést. Ez azonban a terület alig néhány százalékán jelent megoldást, a többi helyen csak abban reménykedhetnek, hogy mihamarabb megérkezik az eső.
A napraforgóról és a kukoricáról szólva Karalyos Zsolt elmondta: a vetés folyik, s mivel ez a növény nagyobb magvakkal, és így nagyobb víztároló képességgel rendelkezik, mint a cukorrépa, a lucerna vagy a mák, a gazdák abban reménykednek, hogy a korai aszály nem károsítja a vetést.
Rendkívül kevés csapadék hullott márciusban és áprilisban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol több helyen zsilipekkel tartják vissza a belvizet – adta hírül a távirati iroda. Az elmúlt két hónapban húsz milliméternél kevesebb csapadék hullott a régióban. A Beregben, a Tisza– Szamos- és a Szamos–Kraszna-közben a február–márciusi hóolvadás következtében kialakult belvizeket a torkolati zsilipek zárásával, illetve fojtásával tartják vissza. A víztározókat az úgynevezett üzemvízszintig feltöltötték, kivéve a Rétközi-tavat, amelyben a Tisza alacsony vízállása miatt most feleannyi a vízmennyiség. A felső-szabolcsi belvízrendszerben egyelőre még magas a talajvízszínt, sőt ott a tiszaberceli szivatytyútelepet működtetik, hogy káros mérték ne alakulhasson ki.
A mezőgazdasági szakemberek szerint a januárban és februárban hullott 60-70 centiméteres hó olvadásából származott vízmennyiség még megfelelő nedvességet biztosít a szabolcsi földeken, de a homokosabb területeken, főként a Nyírségben már igen nagy szükség lenne csapadékra a magvak jó keléséhez.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén – amely Békés megye kétharmadát teszi ki – januártól április 22-ig átlagosan 138,4 milliméter csapadék esett; ugyanerre az időszakra a sokéves átlag 137,1 milliméter, tehát jelentős eltérést nem mutatnak az adatok – ismertette lapunkkal Cserkúti Andrásné tájékoztatási felelős. Elmondta, a szárazság oka az, hogy a csapadék nagy része januárban és februárban esett, márciusban csak 6,9, áprilisban pedig 9,3 milliméter volt.
Ábrahám Csabától, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal főfalugazdászától megtudtuk: a csapadékhiány sok gondot okoz a növénytermesztőknek, mert nem tudnak megfelelő magágyat készíteni a tavaszi vetésűek alá, ugyanis a talaj felső rétege kiszáradt, elporosodott. Ebbe kerül a mag, amely csapadék hiányában nem tud kicsírázni. A másik probléma, hogy a vetés utáni és a kelés előtti gyomirtást már a legtöbb területen elvégezték, de a vegyszereknek bemosócsapadékra lenne szükségük ahhoz, hogy hatásukat kifejtsék. Az őszi vetések is szenvednek a csapadékhiánytól, a hótakaró ugyan egyenletes olvadással mosódott le a talajba, de a felső réteg a szeles márciusban és áprilisban már kiszáradt. Az ősziek már megkapták a tavaszi fejtrágyát, ami jobb hatásfokkal érvényesült volna, ha a kiszórás után kellő mennyiségű csapadékot kap.
Az országos helyzetet értékelve Székely Bertalan, az agrártárca termelési ágazatok osztályának fősztályvezetője ismertette: a nagy hó következtében bőven volt csapadék, de az olvadás után néhány szórványhelytől eltekintve nem esett jelentősebb csapadék. A talaj felső tíz centimétere száraz, ami hátráltatja a vetést, és negatívan hat az őszi kalászosok fejlődésére. A főosztályvezető azonban hangsúlyozta, még nincs minden veszve: egy kiadós eső és a szakszerű talajmunkák segíthetnek a helyzeten. Ha az eső időben érkezik, akkor nem kell terméskieséssel számolni.
***
Agrárexpók Hódmezővásárhelyen és Pápán. Két országos agrárkiállítás is kezdődött tegnap: Hódmezővásárhelyen az évtizedes jubileumát ünneplő X., jubileumi alföldi állattenyésztési napok szakkiállítás és vásár, valamint a pápai Szent György-napi agrárexpó. Az alföldi rendezvény hagyományosan a legnagyobb hazai állattenyésztési kiállítás, amely az ellenőrzött és a törzstenyészeteknek biztosít alkalmat a bemutatkozásra, növeli a tenyészállat-kereskedelmi lehetőségeket, és a szakmai tapasztalatok cseréjének helyszíne is. A kiállításon az európai uniós agrárfórum és a tenyészállat-bemutatók szerepelnek a közönségprogramok mellett. A pápai agrárexpó szélesebb kört mutat be a mezőgazdaságból; gépkiállítás is színesíti, a borturizmusra is hangsúlyt fektet, és vadászati napot is rendez. Tegnap mindkét vásárt Németh Imre fölművelésügyi miniszter nyitotta meg, aki elmondta: az agrártárca a SAPARD-program átalakítását tervezi, hogy a második félévi támogatási igényeket is ki lehessen elégíteni.
***
A sokévi országos A hullott csapadékmennyiség
csapadékátlag Kecskemét Túrkeve Debrecen Győr Nagykanizsa Pécs
milliméterben belterületén milliméterben
Január 27–40 15,2 34,0 0,0 17,5 4,2 3,1
Február 28–39 15,3 28,8 4,0 26,0 0,3 12,3
Március 32–42 27,6 27,0 23,7 27,9 38,7 34,1
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat
origo.hu
A legtöbben csak 4 pontig jutnak – Ön mennyire ismeri Magyarországot?
