Ötezer oldal az EU-bővítésről

Az athéni Akropolisz lábánál ma huszonöt ország vezetői által aláírandó EU-csatlakozási szerződés az unió eddigi legnagyobb szabású bővítését előkészítő többéves, bonyolult, feszültségektől sem mentes tárgyalási folyamat eredményeit rögzíti.

Hivatalos státusát tekintve az okmány a 15 jelenlegi tagállam és a jövőre csatlakozó tíz ország között kötött nemzetközi szerződés, amely a ratifikációs folyamat befejezése után az uniós joganyag szerves részévé válik. Tartalmilag a szerződés egyrészt a tíz új tagország csatlakozásának pontos feltételeit határozza meg, másrészt azokat a módosításokat és kiigazításokat tartalmazza, amelyeket a bővítés érdekében az unió alapító szerződéseiben végre kell hajtani – számol be az MTI-Panoráma.
A több mint ötezer oldalas dokumentum három fő részből áll. A legrövidebb maga a tulajdonképpeni szerződés, amely alig néhány oldalas, és mindössze egy rövid preambulumot, valamint három cikket tartalmaz. Az első cikkben szerepel a szerződés alapvető rendelkezése, amely kimondja, hogy a tíz tagország az EU tagjává, egyúttal alapító szerződéseinek részesévé válik. A második cikk előírja, hogy a szerződést valamennyi részes félnek alkotmányos előírásaival összhangban ratifikálnia kell, s az erről szóló okmányokat legkésőbb 2004. április 30-ig letétbe kell helyeznie az unió alapító szerződéseinek letéteményesénél, az olasz kormánynál. A szerződés második fő része a tartalmi és terjedelmi szempontból is legjelentősebb összetevőnek számító csatlakozási okmány, amely a voltaképpeni lényeget, az újonnan taggá váló országok csatlakozásának pontos feltételeit tartalmazza. Első részében a csatlakozás általános, valamennyi új tagországra érvényes elveit határozza meg, a továbbiakban pedig azokat a módosításokat részletezi, amelyeket az EU alapító szerződéseiben a bővítés érdekében végre kell hajtani. A csatlakozási okmányban ezek után mellékletek hosszú sora következik. Ezek az önmagukban is bonyolultan tagolt részek területekre bontva tartalmazzák mindazokat a speciális intézkedéseket, átmeneti mentességeket, rendelkezéseket és előírásokat, amelyek egyrészt valamennyi csatlakozó országra egységesen, másrészt mindegyikükre külön-külön vonatkoznak.
A harmadik fő szakasz a csatlakozási szerződés záró okmánya, amelyben a szerződő felek hitelesítik, hogy pontosan mely szövegeket dolgoztak ki és fogadtak el a tíz ország csatlakozásával összefüggésben, illetve egy sor közös, valamint egy- vagy többoldalú nyilatkozatot tesznek.

Egyeztetés Moszkvával. Az Európai Unió bővítésének kérdéseiről tanácskozott tegnap Luxemburgban, az Oroszország–EU együttműködési tanács ülésén Igor Ivanov orosz külügyminiszter. Alekszandr Jakovenko orosz külügyi szóvivő kedden emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök tavalyi javaslatára a vízumkényszer kölcsönös eltörléséről Oroszország és az EU között. Moszkvát elsősorban a kalinyingrádi terület – az egykori Kelet-Poroszország – kérdése aggasztja; attól tart, hogy a Litvánia és Lengyelország közé ékelődött enklávé gazdasági és közlekedési blokád alá kerülhet a bővítés után. (MTI)