Tagadott háborús tervek

Újra folyik tegnaptól kőolaj a dél-iraki olajmezők csővezetékeiben. Az AP amerikai hírügynökség amerikai tisztségviselőkre hivatkozó jelentése szerint most először kezdett folyni az olaj a vezetékeken az Irak ellen amerikai vezetéssel indított háború megkezdése óta. A szövetséges erők – iraki munkások közreműködésével – beindítottak egy gázt és olajat szétválasztó üzemet, amely a Bászra mellett fekvő Zubeir város szivatytyúállomására és tároló tartályába szállít olajat.
Az amerikai kormány kedden hűvösen reagált Franciaországnak a Biztonsági Tanácsban elhangzott kompromisszumos javaslatára, hogy azonnali hatállyal függesszék fel az Irak elleni ENSZ-szankciókat, az olajat élelmiszerért programot viszont a szükségletekhez igazodva egyelőre hagyják meg az ENSZ felügyelete alatt. John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet kijelentette, hogy a szankciókat nem felfüggeszteni kell, hanem mihamarabb feloldani, s az Egyesült Államok reméli, hogy együttműködhet ennek a célnak az elérésben Franciaországgal és más országokkal. Franciaország kedden váratlanul indítványozta, hogy az Irak elleni szankciókat haladéktalanul függesszék fel arra az időre, amíg a Biztonsági Tanács végleges döntést hoz feloldásukról.
Szíria megvédelmezésére szólította fel a mozlimokat és az arab államokat a Hezbollah síita szervezet arra az esetre, ha az Egyesült Államok bármiféle katonai akciót indítana Damaszkusz ellen. A Dél-Libanonban tevékenykedő – jelentős szíriai támogatást élvező – szélsőséges gerillaszervezet vezetője, Hasszan Naszrallah sejk bejrúti nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy az arabok nem hihetnek az Egyesült Államok fogadkozásának, hogy csapataik a nép felszabadítására érkeztek Irakba. A Washington által terrorszervezetnek minősített Hezbollah vezetője úgy vélte, hogy az iraki nép visszaszerzi szabadságát és függetlenségét.
A guantánamói amerikai támaszponton kialakított börtönben fogva tartott, az al-Kaida terrorszervezet tagjainak tekintett őrizetesek között „néhány” tizenéves is van – ismerte el az amerikai hadsereg. Barry Johnson alezredes, a haditengerészeti bázison kialakított börtön szóvivője az AP hírügynökség jelentése szerint arról számolt be, hogy „néhány 16 évnél fiatalabb is van a fogva tartottak között”. A terrorizmussal gyanúsított fiatalkorúakat elkülönítve tartják a többiektől, de őket is ellenséges harcosoknak tekintik.
Newt Gingrich, a Pentagon tanácsadója kedden drámai változtatásokat sürgetett az amerikai külügyi tárcánál, amely szerinte közel-keleti diktátorokat támogat és aláássa George Bush amerikai elnök politikáját. A képviselőházi republikánus frakció volt vezetője a konzervatív American Enterprise Institute tanácskozásán támadta a külügyminisztériumot, amely szavai szerint bátor és mélyreható változtatásokra szorul, különben Amerika – a katonaitól eltekintve – hamarosan minden téren védekezésre kényszerül. Newt Gingrich tagja a Pentagon tanácsadó testületének, a Védelempolitikai Bizottságnak, amelyet sokáig a minap lemondott Richard Perle vezetett.
Az amerikai elnök jelenleg nem forgat a fejében újabb háborús terveket – derült ki egy kedden lezajlott washingtoni sajtóbeszélgetésen. George Bush újságírókat fogadva vázolta elképzeléseit, és válaszolt a föltett kérdésekre. Annak kapcsán, hogy Irak után esetleg Szíria lehet az amerikai katonai tervezés következő célpontja, az elnök kijelentette: „Jelenleg nem gondolkozom egyetlen újabb hadműveleten sem. Nem is tudok elképzelni olyan helyzetet vagy eseményt, amely – miközben itt beszélgetünk – katonai intézkedést tenne szükségessé.”

Szaddám Huszein rendszerének bukásával az Egyesült Államok álláspontja az, hogy a gazdasági szankciókra nincs többé szükség – közölte Ari Fleischer fehér házi szóvivő, hozzátéve: a szankciókat meg kell szüntetni, nem csupán felfüggeszteni. Franciaország kedden az Irakot sújtó szankciók azonnali felfüggesztését indítványozta – jegyezte meg az AFP.

A magyar diplomácia eddig sem kommentálta Hans Blix jelentéseit, s ezután sem fogja – közölte lapunkkal Tóth Tamás külügyi szóvivő az Egyesült Államok és az ENSZ között fennálló nézetkülönbséggel kapcsolatban. Ismeretes, hogy Washington kiáll nézete mellett, miszerint vannak tömegpusztító fegyverek Irak területén, az ENSZ viszont – a fegyverzetellenőrök vezetője, Hans Blix véleményéhez csatlakozva – úgy véli, további kutatásokra van szükség, hogy eldöntsék ezt a kérdést.

Százezrek tüntettek Irakban Kerbela városban, a síiták 30 évig tiltott vallási szertartása, Huszein imám, a próféta mártírként meghalt unokájának sírjához való zarándoklat idején.
A tüntetés erősen Amerika-ellenes érzületű volt, és „Le a megszállással és a gyarmatosítással” mondatot skandálták, és a cionizmust is elítélték a tüntetők. A Huszein imám sírjánál 3 ezres tömeg hatalmas hangon kiáltotta: „Nem a gyarmatosításnak, nem a megszállásnak, nem az imperializmusnak”.

A francia kormány tegnap igyekezett kisebbíteni az iraki háborúval kapcsolatos álláspontja miatt megtorlást kilátásba helyező washingtoni fenyegetés súlyát, rámutatva, hogy az nincs összhangban a két ország kapcsolatainak jelenlegi állapotával. Jean-Francois Copé, kormányszóvivő a minisztertanács ülése után nyilatkozva reagált Colin Powell pár órával korábbi tévényilatkozatára. Az amerikai külügyminiszter kérdésre válaszolva jelezte, hogy Franciaországnak következményekkel kell számolnia, mert megakadályozta, hogy az Irak elleni amerikai–brit invázió nemzetközi jogi felhatalmazást kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsában.