Az aláírás helyszíne jelképes. Az Akropolisz hegyének lábánál elterülő agora, a görög városállam piactere, ahol nemcsak a portékák, hanem a politikai gondolatok csereberéje is folyt. Az agora a hétköznapi és magasröptű tereferék, hírek, értesülések fórumaként a politikai viták és szövetkezések terepe, egyúttal az athéni demokrácia közéletének legfontosabb színtere lett. Tegnap itt gyűltek össze Európa vezetői, hogy aláírják az újonnan csatlakozó országok szerződési dokumentumait.
– Régi adósságát törleszti a sors, törleszti Európa és törlesztjük magunkkal szemben mi, magyarok – jelentette ki az aláírási ceremónián Medgyessy Péter. A miniszterelnök, aki beszédében köszönetet mondott a magyar állampolgároknak és – ahogyan fogalmazott – a történelem neves és névtelen hőseinek, kijelentette, az egységes Európa gyógyírt jelenthet legfájóbb sebeinkre, a magyarság pedig megragadhatja esélyét a sokfelé szakított nemzet határok fölötti újraegyesítésére. Medgyessy Péter a csatlakozási szerződés aláírása alkalmából egyébként nyílt levelet intézett
a határon túli magyarokhoz, amelyben leszögezte: „Törekedni fogunk arra, hogy egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezett róla.”
A dokumentumot, amely az Európai Unió legnagyobb arányú bővítését teszi lehetővé, magyar részről a miniszterelnökön kívül Kovács László külügyminiszter látta el kézjegyével. Az aláírási ceremónián részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Göncz Árpád volt államfő, valamint Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor volt miniszterelnökök. Az ünnepségen a tagjelöltek képviselőin kívül felszólaltak az újonnan csatlakozó országok vezetői, valamint Pat Cox, az Európai Parlament és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke is.
Az aláírás helyszínén a résztvevők körében megütközést keltett, hogy – más országoktól eltérően – a magyar köztársasági elnököt némiképp háttérbe szorította a ceremónián a miniszterelnök. A tíz csatlakozó ország közül hatnak az elnöke például aláírta a szerződést, így Václav Klaus cseh és Rudolf Schuster szlovák államfő is.
***
Magyarországot mintegy harmincfőnyi küldöttség képviselte Athénban. Az MSZP-t Lendvai Ildikó frakcióvezető, a Fideszt Orbán Viktor volt miniszterelnök, az MDF-et Dávid Ibolya pártelnök, az SZDSZ-t pedig Kuncze Gábor pártelnök-frakcióvezető. (A Fidesz részéről eredetileg Áder János frakcióvezető vett volna részt a ceremónián, ám ő a helyet az esemény előtt nem sokkal felajánlotta egy határon túli magyar képviselőnek.)
– Nem nehéz átérezni a pillanat történelmi jelentőségét – jelentette ki nem sokkal a ceremónia előtt Orbán Viktor. A volt miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy a tényleges csatlakozásig is beleszólhassunk bizonyos uniós döntésekbe. Göncz Árpád volt államfő „felszabadult örömről” beszélt, valamint jóindulatú és egyenrangú együttműködésre biztatott minden majdani magyar EU-tagot. Mádl Ferenc köztársasági elnök magyar újságírók előtt úgy fogalmazott, államfőként szeretne közreműködni azoknak az állami intézkedéseknek, törvényeknek a megvalósításában, amelyek még a csatlakozásig hátravannak.
Boross Péter volt miniszterelnök nyilatkozatában megemlékezett Antall József néhai kormányfőről is, akinek – mint mondta – politikai ars poeticája volt, hogy európai szerveződésekbe kell vinni az országot. – Beteljesült valami, nem úgy, nem olyan gyorsan, nem olyan körben, nem olyan kedvezően, de mindezek másodlagosak ahhoz viszonyítva, hogy a csatlakozás jelentősége meghatározó lesz az ország jövője szempontjából – vélte Boross Péter.
Medgyessy Péter az EU tegnapi informális tanácskozását követően újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a csatlakozási szerződés aláírását követően az embereknek konkrét válaszokat kell kapniuk az unióval kapcsolatos kérdéseikre.
Az aláírással egyébként nem ért véget a felkészülés – mint Göncz Árpád fogalmazott –, csak „mély lélegzetet vettünk a folyamatban”. Április 16-tól Magyarország – akárcsak a többi újonnan csatlakozó ország – aktív megfigyelői státussal rendelkezik az Európai Unió intézményeiben, amely részvételi és hozzászólási jogot jelent, ám a tényleges tagságig a képviselők nem vehetnek részt a döntéshozatalban. Az előttünk álló egy évben hátravan még a ratifikáció, ugyanis a tizenötök és az újonnan csatlakozó országok törvényhozásainak is jóvá kell hagyniuk a csatlakozási szerződést. A ratifikációt illetően egyébként Kovács László azután – mint fogalmazott –, hogy az Európai Parlament óriási többséggel megszavazta a bővítést, nem számol nehézséggel. Mint a külügyminiszter magyar újságírók előtt kifejtette, a kommunikációnak mostantól új iránya lesz, s a tagállamok törvényhozói és közvéleménye felé szól, azt bizonyítandó, hogy Magyarország érett és felkészült az uniós csatlakozásra. – Le kell vonni az elmúlt kampányidőszak tanulságait, ezt azonban nem a politikusoknak, hanem a kampányszakembereknek kell megtenniük – tette hozzá Kovács László. Juhász Endre főtárgyaló is – aki a kezdetektől végig-kísérte a magyar csatlakozási folyamatot – úgy vélte, az aláírást követő időszakban nem fognak tartalmi akadályok felmerülni, és mind a 25 ország ratifikálni fogja a csatlakozási szerződést.
Az aláírás után a huszonöt ország vezetői az athéni nyilatkozatban hitet tettek amellett, hogy az EU-nak lényeges szerepet kell betöltenie a világban. Ennek érdekében tagjai együttműködnek a nyíltabb és egyenlőbb globális gazdaságért, tántoríthatatlanul egyengetik a civilizációk közötti párbeszéd útját, erősítik az egyetemes intézmények és szervezetek szerepét, a nemzetközi jog érvényre juttatását. Az athéni találkozók ma az európai konferenciával folytatódnak, amelyen a kontinens 40 országának vezetői vesznek részt, hogy a bővítéssel összefüggésben eszmecserét folytassanak az Európa egészét érintő kérdésekről.
***
Athén felbolydult.
Ostromlott erődhöz hasonlítják ezekben a napokban a görög fővárost: az uniós szerződés aláírására Athénba gyűlt állam- és kormányfők biztonságára ugyanis 11 ezer rendőr vigyáz. A nagy figyelemmel kísért esemény résztvevőit hermetikusan elzárták a külvilágtól. A ceremónia színhelyére nem szűrődtek be a béketüntetések zajai sem, holott tegnap az iraki háború és a globalizáció ellen több ezren tüntettek a görög fővárosban. (R. O.)
origo.hu
Késes támadás Budapesten – a Batthyány téren támadt a párra, itt a videó
