Pásztortoalett

Bánjunk óvatosan a hipotézisekkel! – mondta Sinkó Katalin, amikor megnyitotta a Herman Ottó tiszteletére rendezett kiállítást a Néprajzi Múzeumban. Itt láthatók a hivatalos történettudomány szerint téves alapokon nyugvó hipotézis „bizonyítékai”: az ősfoglalkozások képei, amelyek Herman szerint megmutatják nekünk, honnan is származunk.

Zsohár Melinda
2003. 06. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A múzeumigazgató is időnként többre vagy mondjuk úgy: másra vágyik, mint múzeumot igazgatni. Hogyan lehet apróságokban elmélyülve néprajzi kiállítást rendezni? – így tűnődött Fejős Zoltán, a Néprajzi Múzeum igazgatója, s filológiai részletekben bogarászott, képek után kutakodott.
– A képek érdekeltek, amelyek az ősfoglalkozásokról és azokhoz kapcsolódóan készültek Herman Ottó megrendelésére. Tudtam, hogy a millenniumi kiállításon mit állítottak ki, s nálunk, a múzeumban is fölbukkant egy-egy darab a kollekcióból – mondja Fejős Zoltán. – Az ősfoglalkozásokról, a magyar halász-, pákászéletről és a jellegzetes magyar vidékekről készült akvarellek, rajzok, festmények nem a magas művészet kategóriájába tartoznak, de kisugárzásuk mégis több, mint az egyszerű illusztrációké. Herman egyik megbízottja, a sokkal fiatalabb, tehát nem nemzedéktárs Koszkol Jenő átlagos műcsarnoki művész volt, de jó szemű és jó kezű illusztrátorrá lett mestere instrukciói alapján. A magyar ezredévi kiállításon sikert aratott ősfoglalkozási képsorozatával, a párizsi világkiállításon is elhalmozták dicséretekkel. A Herman-féle ősfoglalkozás-sorozatból sok szép alkotásnak nyoma veszett, de ha aukciókon fölbukkan belőle egy-egy darab, a múzeum igyekszik megvásárolni.
A XIX–XX. század fordulóján korszakhatárhoz ért a tudományos ismeretterjesztés, a nagy fölfedezések, a kutatások eredményei egyre nagyobb tömegekhez jutottak el, s immár nélkülözhetetlenné vált a tudományos illusztráció, a kép.
Herman Ottó különös alakja a magyar halhatatlanok tudós társaságának. Az 1835–1914 között élt polihisztor elképesztően széles tudással és készségekkel bírt, ráadásul igen színes egyéniség volt, s nem kis hatást gyakorolt a magyar tudományos életre. A lakatosinasból lett néprajzkutató, ornitológus, politikus kiválóan rajzolt és szellemesen írt, újságot is, minden műfajban, bőségesen. Ő teremtette meg a Magyar Néprajzi Múzeum halászati anyagának alapjait, 1893-ban ő alakította meg az Ornitológiai Központot, s elsőként szorgalmazta Magyarországon az antropológiai és ősrégészeti kutatásokat. Kossuth Lajos a száműzetésből országgyűlési képviselőnek ajánlotta őt a szeged-alsóvárosiaknak, akik meg is választották a budapesti illetőségű tudós embert 1879-től 1887-ig. És persze gyűjtő volt, járta a vidéket, a modernizációtól érintetlen országrészeket, s szedegette össze az évszázadok emlékül itt hagyott kincseit. A tudomány-népszerűsítésben elévülhetetlen érdemeket szerzett, afféle mindenki tanítójaként szinte forradalmasította az oktatás e speciális terepét.
Az ősfoglalkozás kifejezést is Herman alkotta meg – íme, az első hipotézis, amelyről fentebb említést tettünk –, a halászatot és a pásztorkodást illette vele. A magyarok finnugor rokonságát bizonyítandó és a valahai életmód rekonstrukciójából az ősök életét részletesen feltárandó tanulmányozta, rajzolta, rajzoltatta és nem utolsósorban terjesztette, amit csak az ősfoglalkozásokról megtudott. Úgy vélte, ezek a foglalkozások egyenes ágon visszavezetnek bennünket a múlt hiteles valóságába, mivel úgy őrizték meg az ősmagyarok életmódjának e szeletét, mint zárvány az ősbogarat. Idősebb korában szakított ugyan a finnugor őshaza tudományos elméletével, s újabb hipotézist állított föl, a turáni szemléletét, s az ősfoglalkozások bizonyítékait immár az újabb feltevés megerősítésére sorakoztatta föl. Szkíta ősöket vélt felfedezni a ködlő magyar évezredek mögött.
A magyarok őstörténetét igazolva látta a pusztai pásztorok és a halászattal, pákászattal foglalkozó népesség életmódjában, lakhelyének kialakításában, ősi forma- és mintakincset hordozó eszközeiben. Neki köszönhető, hogy négy nagyszabású kiállításra is tellett a megrendeléseiből, amelyeken képek, szobrok, tárgyak, makettek váltottak ki óriási érdeklődést. Az 1885-ben rendezett országos halászati kiállításon már találkozott a közönség az ősfoglalkozás kifejezéssel, az 1896-os millenniumi kiállításra pedig valóságosan is fölépült a cölöpökre emelt, nádborítású őshalászati pavilon a Városligetben.
1900-ban, a párizsi világkiállításon szépséges barbár keleti üzenetként vehették szemügyre a nyugatiak a magyar pásztorok és halászok tárgyait, vizsgálhatták a romantikus-realista képeken, festményeken életmódjukat, nem tudván, hogy az Budapesten is éppoly egzotikus látvány már, mint Párizsban. S végül a Királyi Magyar Mezőgazdasági Múzeum hasonló kollekciója is a Herman-hipotézist volt hivatva igazolni.
Idill vagy valóság a hortobágyi pásztortanya? A fehérre meszelt, nádfedeles kunyhó körül takaros rend, a szél ellen óvó nádsövény – a szárnyék –, a tűz ellen varázskörként körülfutó földsánc, az edények és evőeszközök fölaggatva a szárnyék oldalába, a csikósok, gulyások öltözéke, akár a patyolat, s mindenik mást visel, hogy a bámészkodó megláthassa valamennyi viseletüket.
A balatoni halászokat, a hortobágyi csikósokat, a kabai kondást, az alföldi vándor juhászt s a bihari lápi embereket olyan környezetben festették meg az alkotók, amely több, mint dokumentum, s noha szigorú műítészi szemmel kevesebb, mint műalkotás – az élmény teljes. Egy ismeretlen amatőr fényképész kapta lencsevégre a férfiasan bájos jelenetet, két pusztai ember fazonírozását. Az egyiket mezítlábas, bőgatyás társa beretválja, a másikat a városi öltözékű borbély nyírja, a háttérben tán egy kazal vagy szénapajta, esetleg juhhodály s a sík vidék látható. A Pásztortoalett címet viselő fotóról Vezényi Elemér tusrajzmásolatot készített, a megszólalásig hasonlót, ám a héttérbe gémeskutat illesztett, a pusztai romantikát kiteljesítendő. A fotó szolgált alapul az akkor még időtállóbbnak és komolyabb műfajúnak vélt rajzhoz. Most egymás mellett nézegethetjük őket. Nem kell visszafordulnunk a száz évvel ezelőtti világba. Az időtlenségben ott vagyunk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.