Amikor az emberiség táplálkozását még döntően meghatározták az időjárási viszonyok, egy-egy aszályos időszakban egész földrészek lakossága éhezett és betegedett meg. Ez olyan egyének kiválasztódásának kedvezett, akik a bőség idején képesek voltak zsírtartalékot raktározni, és szükség esetén mobilizálni tudták a fölösleget. Akiknek az ősei a középkorban jól bírták az éhezést, azok ma szinte kivétel nélkül túlsúlyosak vagy kövérek. A civilizált országokban a gyermekek egynegyede túlsúlyos. A fiataloknál a szépségideál a sovány, izmos testalkat, a mai kényelmes életforma mellett ezt csak rendszeres testedzéssel és fizikai igénybevétellel lehet elérni. Főleg serdülők körében növekszik a testkép zavarai miatt szándékosan éhezők, fogyókúrázók száma. Túlzott mozgással kapcsolódva extrém soványságot idéz elő (anorexia). Ebben az érzékeny korban akár életveszélyes állapotot is okozhat az éhezés. Mások a mértéktelen evés kényszerének engedve túleszik magukat, majd hánytatással szabadulnak meg a feleslegtől. Ezt a kóros állapotot bulimiának nevezik – mondta Tompa Anna –, amely gyakran átfordul anorexiába. E kóros viselkedési formák kialakulásában döntő szerepe van a kortársi csoportoknak és a divatirányzatoknak.
A hagyományos magyar konyha zsírban, szénhidrátban, fűszerekben gazdag, rostokban szegény, nem véletlen, hogy a lakosság jelentős része túlsúlyos. Táplálkozási szokásaink az utóbbi húsz évben kedvező irányban fejlődnek: a hús- és tejfogyasztás csökken, a zsírt lassan kiszorítja az étolaj. Kismértékben csökkent a tojás-, valamint a hazai gyümölcsök fogyasztása. A lakosságnak nincs számottevő vitamin- vagy fehérjehiánya, sőt a hazai étkezési szokásokból következően a többszörösét esszük meg annak, amire valóban szükségünk volna. A táplálkozási szokások változtatását több ponton is az egészség szolgálatába állíthatjuk. Egyik az élelmiszerek minőségbiztosítása: a peszticidek és más vegyszerek maradványainak kiszűrése, másik pedig a bioélelmiszerek és egészségesebb konyhai fogások bevezetése.
Az élelmiszerekben főzés és sütés hatására rákkeltő vegyületek is keletkeznek. Bizonyos fehérjék felmelegítve mutagén hatásúak, a hevített aminosavak pedig rákkeltők lehetnek. A karamellizált cukor barnulásának, illetve az aminosavak és a cukrok főzés hatására végbemenő reakciójának DNS-t támadó termékei is vannak. A hagyományos étrendben naponta néhány grammnyit is elfogyasztunk sült és barnult anyagokból. A kávé különösen nagy mennyiségben tartalmaz égett anyagokat, és nem mentes a hőbontás mutagén termékétől, a metil-glioxáltól sem. Egy csésze kávéban körülbelül 250 milligramm klorogénsav, erősen toxikus atraktilozidok és mintegy 100 milligramm koffein van, amely gátolja a DNS-javító rendszert, ezzel növeli a daganatok gyakoriságát. A rendszeresen erős kávét fogyasztók körében gyakoribb a petefészek-, a hólyag-, a hasnyálmirigy- és a végbélrák.
Eddig ötvenegy olyan vegyszert ismerünk, amelyek a szervezetbe jutva az ösztrogén hormonokhoz hasonló hatást fejtenek ki, ezért xenoösztrogéneknek nevezik őket. Például a zöldségekben és a gyümölcsökben levő vinclozolin a tesztoszteron receptoraihoz kötődve gátolja a másodlagos nemi jellegek kifejlődését.
A klórozott szénhidrogének, például a dioxin daganatkeltők, megbontják a hormonális rendszer egyensúlyát – a férfiak nőies vonásait, a nők férfias jellegét erősítik –, és gátolják az immunrendszer működését. Szerepük van a hormonok hatásától függő szöveteket tartalmazó szervek (prosztata, here, emlő, petefészek és méh) rosszindulatú daganatainak kiváltásában. A levegőben eddig tizennyolc különféle policiklikus aromás szénhidrogént, PAH-ot tudtak kimutatni. A PAH-ok a forgalmas utak mentén termesztett takarmánynövényekkel bejuthatnak az állati termékekbe, húsba, tejbe, tejtermékekbe is, jelentősen növelve a lakosság veszélyeztetettségét.
Az állatgyógyászatban használt antibiotikumok, hormonok, illetve ezek bomlási termékei megjelenhetnek a húsokban, ezért ezekre határértéket kell megállapítani. A hússal, tejjel bejutó szermaradványok bennünk is antibiotikumként vagy hormonként fejtik ki a hatásukat. Allergiát, gyógyszer-rezisztenciát és hormonális változásokat okozhatnak.
Az állati vagy növényi kártevők irtására használt biocidoknak súlyos mellékhatásai lehetnek. Bizonyos peszticidek, mérgező tulajdonságukat megtartva, erősen kötődnek a fehérjékhez, például a tejben hagyományos módszerekkel alig kimutathatók. A szerves klór- (HCH, DDT) és foszforvegyületek (parathion, malathion) felelősek az idegrendszeri, illetve vérképzési zavarokért. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak körében az átlagosnál nagyobb a húgyhólyag, a hasnyálmirigy, a vese, az agy daganatos betegségeinek aránya. Az amerikai környezetvédelmi hivatal becslése szerint a következő 70 évben több mint egymillió amerikai halhat meg az élelmiszerekben, a vízben és a levegőben lévő húsz peszticidtől. (Ezek többségét Magyarországon nem engedélyezték, illetve csak minimális mennyiségben használják.) Élelmiszereink peszticidtartalma az utóbbi évtizedben számottevően csökkent.
A jóléti társadalmakban élő ember a pszichés szorításokból sok esetben az alkoholban, a drogokban és a dohányzásban találja meg a kivezető utat. A dohányzás ugyan társadalmilag elfogadott, de az egészségre legártalmasabb szenvedély. 1999-ben a világon 1,25 milliárd ember, a 15 évnél idősebb lakosság egyharmada dohányzott. A fejlett országokban a férfiak 42 százaléka, a fejlődő országokban 48 százaléka dohányzik. A nőknél ez az arány 24, illetve 12 százalék. A fejlett országokban a dohányzás az utóbbi években csökkent, a fejlődő országokban ellenben a dohányzó nők és gyermekek arányának növekedésével számolnak.
A WHO statisztikái szerint a dohányzás okozta halálozás meghaladja a drog, az alkohol, a fertőző betegségek (AIDS) és a balesetek együttes halálozását. Az orvostudomány húsz–huszonöt betegséget közvetlen kapcsolatba hoz a dohányzással. Minden második dohányos idő előtt hal meg. Körükben jóval gyakoribb a tüdő- és a gégerák: az összes tüdőrákos kétharmada dohányzó, de a gégerákosaknak is mintegy 41 százaléka közülük kerül ki. A világon ebben a két betegségcsoportban mintegy 5,5 millió ember szenved. Magyarországon 2,6 millió dohányos él, és minden ötödik ember a dohányzás következtében hal meg.
A dohányzást a dohánylevélből származó, a kininhez, a kokainhoz, az atropinhoz, illetve a morfinhoz hasonló kémiai szerkezetű vegyület, a nikotin teszi szenvedélybetegséggé. Egy cigarettából átlagosan 1–4 milligramm nikotin jut a szervezetbe, az erős dohányosok naponta a halálos adag többszörösét veszik magukhoz. Akut mérgezés azért nem alakulhat ki, mert a nikotin igen gyorsan lebomlik. Izgatja az agy érzelmi központjának idegpályáit, fokozza az acetilkolin és a dopamin felszabadulását. Ennek következtében felszaporodnak a nikotinreceptorok, és igénylik az újabb nikotinbevitelt. Az elvonási szindrómák kevésbé intenzívek, mint az opiáthiány tünetei. A csúcsa 24–48 óra, időtartama 10 nap, a nikotinéhség azonban még évekig fennmaradhat. Az előadó kérdésére – hányan vannak a teremben, akik leszoktak a dohányzásról? – szép számmal jelentkeztek, s ezt Tompa Anna biztató jelnek nevezte.
A magyarság alkoholfogyasztása csak szerény mértékben csökkent az utóbbi években, de a kereskedelmi forgalomba nem kerülő pálinkák és rossz minőségű borok továbbra sem szerepelnek a statisztikában. A férfiak 43 százaléka sört, 41 százaléka bort vagy pezsgőt, 16,5 százaléka égetett szeszt fogyaszt. A nők 53,2 százaléka bort, 22,7 százaléka sört, 24,1 százaléka az égetett szeszt kedveli. A tömény szesz fogyasztása némiképp csökken, a sörfogyasztás 11,2 százalékkal emelkedett, a borfogyasztás 12 százalékkal csökkent. Egy átlagos család 2001-ben 16 500 forintot költött alkoholos italokra.
A szakemberek alkoholfüggőnek tekintik azt, aki napi 100 gramm tiszta szesszel egyenértékű alkoholt fogyaszt. Mértékadó becslések szerint hazánkban 800 ezer ember – egyesek szerint legalább egymillió honfitársunk –, a felnőtt férfilakosság 20 százaléka, a 15 év feletti nők 5,2 százaléka küzd alkoholproblémákkal. Az állandó orvosi kezelésre szoruló alkoholisták számát 50-60 ezerre taksálják.
Az alkohol gátolja az idegsejtek jelátvivő anyagainak, a neurotranszmittereknek, például a gamma-amino-vajsavnak (GABA) a felszabadulását, továbbá a glutamátreceptorok működését. Kis mennyiségű alkohol ugyan serkenti az idegrendszer működését, oldja a gátlásokat és a szorongást, de nagyobb mennyiségben az alkohol sietteti az idegsejtek pusztulását, ezzel különösen az embriókban és a fiatal szervezetekben lassítja vagy gátolja az idegrendszer fejlődését. További veszélye, hogy gátolja a szervezet méregtelenítésében szerepet játszó enzimek, például az alkohol-dehidrogenáz működését, megváltoztatja a nemi hormonok szintjét: mindkét nemben fokozódik az ösztrogénaktivitás, a nőknél ez fokozott libidót, a férfiaknál impotenciát okozhat.
Az alkohol az összes életfontosságú szervünket, elsősorban az idegrendszert, a májat, a vesét és szívet károsítja. A máj közömbösíti a mérgező anyagokat, de ha alkohollal mérgezzük, akkor a szokásosnál kisebb dózisú vegyszerek is kárt okozhatnak a szervezetünkben.
Könnyű drogok pedig nincsenek – folytatta előadását Tompa Anna –, s e kijelentését élénk tapssal honorálta a népes hallgatóság. A kábítószerek hatására megváltozik az éntudat, csökkennek vagy megszűnnek a gátlások, és a gyönyörközpont aktiválásával földöntúli élvezetettel ajándékozza meg használóit. A központi idegrendszer működését befolyásoló úgynevezett pszichoaktív anyagok hozzászokáshoz, függőséghez (dependenciához) vezetnek. Hatásukra az agy elveszíti legfőbb szerepét, a mozgási, az érzelmi és az értelmi tevékenységek irányítását. A függőség jellegzetes következménye, hogy egyre fokozódik az igény a szer használatára, miközben a várt hatás eléréséhez egyre nagyobb dózisra van szükség. A drogfüggőség rombolja az egyén magánéletét, szociális kapcsolatait, ezáltal az egész társadalmat károsítja.
A kábítószerekhez szűkebb értelemben azokat a függőséghez vezető anyagokat sorolják, amelyek termelése vagy előállítása, forgalmazása és használata jogi eszközökkel tiltott vagy erősen korlátozott (csak orvosi ellenőrzés mellett, egészségügyi intézményekben alkalmazható). A társadalom által legalizált kábítószerek közé sorolható a nikotin és az alkohol is, mivel ezek fogyasztása is függőség kialakulásához vezethet.
A természetes anyagokból származó kábítószerek közül az opiátok (főképp a heroin) és a kokain a legfontosabbak. Igen erős függőséget okoznak, ezért fogyasztóik mindent megtesznek, hogy hozzájussanak. A kábítószerek elterjedésében nagy szerepe volt egyes helyi háborúknak: a katonák azért nyúltak a kábítószerekhez, hogy könnyebben elviseljék a fizikai és pszichikai megterheléseket.
Az orvosi gyakorlatban alkalmaznak olyan anyagokat, amelyek hatásaikban a kábítószerekre emlékeztetnek, befolyásolják a pszichikai állapotot, és hatásukra függőség is kialakulhat. Hatásmechanizmusuk alapján nem minősülnek kábítószereknek, de mert könnyű hozzájuk jutni, és az áruk is alacsony, kábítószerek pótlására használják őket. Nemcsak függőséget alakítanak ki, hanem toxikusak is, károsítják a szervezetet. A nevetőgáznak, kéjgáznak nevezett dinitrogén-oxid erotikus víziókkal kísért, bódult állapotot okoz, és rövid idő alatt függőséget idéz elő. Szívelégtelenséget és agykárosodást okozhat. Az amil-nitrit fokozza a szexuális élvezetet, rendszeres használata azonban függőséget okoz. A háztartásban is használt szerves oldószerek (ragasztók, lakkok, oldószerek, folttisztítók stb.) belégzése a szipuzás. E szerek hatásai a drogokéihoz hasonlítanak: a felszívódás után fesztelenség, feldobottság, szédülés, látás- és egyensúlyzavarok, a beszéd artikulációjának változása, a motorikus koordináció zavarai szinte azonnal megjelennek. Többségük erősen toxikus, túladagolásuk mérgezéssel, szívritmuszavarral, rendszeres használat esetén máj- és veseelváltozásokkal jár. Súlyos idegrendszeri károsodások alakulnak ki, elsősorban fejlődésben lévő gyermekek idegrendszerének pusztulását, az intellektus leépülését és maradandó demenciát okoznak, s a dózis emelése nemegyszer halálos kimenetelű.
A fenti szöveg a szeptember 22-én elhangzott előadás rövidített, szerkesztett változata.
Az előadás megtekinthető szeptember 28-án (vasárnap) 13.25-től az MTV-n, valamint 22.30-tól az M 2-n.
A Mindentudás Egyetemének következő előadása szeptember 29-én 19.30-kor kezdődik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai épületének B28-as előadójában (Budapest XI., Magyar tudósok körútja 2/B).
Az előadások teljes szövegét a hozzászólásokkal és a vitával együtt a www.mindentudas.hu weblapon találják meg az érdeklődők.
