Ma kapja meg a parlament a jövő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot: a számso-rokból egyértelműen úgy tűnik, hogy a jövő évi büdzsét sem lesz könnyű feladat „keresztülverni” a parlamenten. A sarokszámok önmagukban nem okoznak meglepetést: a 660,9 milliárdos központi költségvetési hiány 6077,7 milliárdos kiadási és 5416,7 milliárd forintos bevételi főösszeg eredőjeként alakul ki, úgy, hogy a javaslat 3,5 százalékos GDP-bővülést, illetve hatszázalékos inflációt feltételez.
A jövő évi béremelések a közszférában csak a reálérték megőrzéséhez lesznek elegendőek, ráadásul jelentős mértékben csökken a szférában foglalkoztatottak száma is.
A korábban beharangozott adócsomag elemeit beépítették a javaslatba, így szinte minden adónemnél jelentősen növekednek az előirányzatok az idei évhez képest.
*
A módosított adótábla ellenére igen jelentős, 1492 milliárdos személyi jövedelemadó-bevétellel számol a javaslat, amelyből 1028 milliárd a központi költségvetést illet meg. Az illetékek tervezett emelése meglátszik az előirányzaton is: 15 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és 85 milliárd forintot jelent. Különösen figyelemreméltó, hogy a központi költségvetés áfabevételét 1886,5 milliárd forintban határozták meg, amely az előző évi előirányzatot csaknem húsz százalékkal haladja meg. Az adóemelés hatása a jövedéki adónál is megmutatkozik: ennél az adónemnél – nagyjából tízszázalékos bevételnövekedést követően – 657 milliárd forintra számítanak. A javaslat szerint szintén tizedével nőhet a társaságiadó-bevétel, ami 459 milliárdot tesz ki. Egyszerűsített vállalkozói adóból az idei előirányzat több mint dupláját, 54,5 milliárdot tervez bevételként a pénzügyi tárca, elsősorban a megnövelt árbevételi határnak köszönhetően.
A központi költségvetés 43 milliárdos bevételre számít vám- és importbefizetés címen: ebben az uniós csatlakozás játszik meghatározó szerepet. A csatlakozást megelőzően még a jelenlegi szabályok szerint folyik be a költségvetésbe a vám, a vámbiztosíték címén keletkező bevételek egyenlege azonban már nem képezi részét a költségvetés bevételének.
Az egyéb befizetések – amelyeknek jelentős részét az adóhivatal által beszedett bírságok, az önellenőrzési pótlék és a vámhatóság bírságai adják – előirányzata 21 milliárd forint.
Kevésbé bőkezű a javaslat a kiadásoknál: a családi támogatások, szociális juttatások között csak kisebb mértékű változások várhatók. A családi pótléknál „reálérték-megőrzést” helyez kilátásba a javaslat, ami nagyjából hatszázalékos növekedésnek felel meg. Figyelemre méltó az a tény is, hogy az oktatási terület 5,2 százalékos bővülésre számíthat 2004-ben.
A gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztésének előkészítésére tízmilliárd forintot szánnak, ezen túl útfenntartásra és fejlesztésre kilencvenmilliárd szerepel a gazdasági tárca költségvetésében. (A közútfejlesztést érintő új elem, hogy jövőre infrastruktúra-fejlesztési tőkealapszámlát hozna létre a kabinet, amelyre a privatizációs bevételeket helyeznék el: amíg a számla üres, addig a költségvetésből finanszíroznák a kiadásait.)
Komoly konfliktusok forrásai lehetnek az önkormányzatoknak tervezett juttatások: a javaslat szerint a helyi képviseletek nagyjából 2500 milliárdos tárgyévi bevétellel gazdálkodhatnak, amely alig több mint négy százalékkal több az ideinél. Az inflációtól is elmaradó bevételnövekedés mellett az önkormányzatoknak egy sor új feladattal is szembesülniük kell 2004-ben.
A javaslathoz a korábbi ígéreteknek megfelelően hároméves keretprogramot is biggyesztett a pénzügyi tárca, ez azonban nem szolgál lényeges újdonságokkal a 2006-ig terjedő időszakra vonatkozóan: javarészt az augusztusban elkészített középtávú gazdaságpolitikai program megállapításait ismétli meg. Az optimista hangvételű összefoglaló szerint 2006-ban a gazdasági növekedés már közelítheti az öt százalékot, az államháztartási hiány a következő években meredeken csökken, és növekedhet a beruházási hányad mértéke is. A program egy sor, már eddig is ismert kiemelten kezelendő célkitűzést is megfogalmaz: ebbe a körbe tartozik a közúthálózat fejlesztése, a négyes metró első szakaszának megépítése, illetve a Vásárhelyi-terv megvalósítása is.
Továbbiak a 3. oldalon
A Moody’s jelentése
Magyarország elsőrendű befektetői minősítésének stabil kilátását a kereskedelem, a pénzügyi szektor és az intézményi háttér mélyülő uniós integrálódása, valamint az évtizedes múltú szilárd adósságkezelés támasztja alá – áll a Moody’s Investors Service tegnap Londonban kiadott éves országjelentésében. A Moody’s ugyanakkor megállapította: a magyar adósi besorolást számos negatív makrotényező terheli, köztük a laza költségvetési politika és a mélyülő fizetésimérleg-hiány.
origo.hu
Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról
