Fennmaradtak és jól érzékelhetők a nézeteltérések Oroszország és az Egyesült Államok között a háború utáni iraki rendezés ügyében és az iráni atomprogram kérdésében is, ám a két elnök Camp Davidben igyekezett a közös érdekekre, a nemzetközi stabilitás biztosítására, a terrorizmus elleni küzdelemre és a kétoldalú gazdasági együttműködésre helyezni a hangsúlyt. Az a tény, hogy mindkét politikus választások előtt áll, rányomta a bélyegét a találkozóra is, hiszen Bush és Putyin is igyekezett kerülni a nyílt konfrontációt. Ennek jegyében az elnökök szilárdnak és jónak nevezték a két ország viszonyát. Bush ismét kiemelte kapcsolatuk bizalmas jellegét, kijelentve, hogy „Putyin elnök imponál neki, s kedveli őt”.
Bush azt kérte Putyintól, hogy Moszkva segítse az iraki újjáépítés és békefenntartás céljait szolgáló biztonsági tanácsi ENSZ-határozat jóváhagyását, a Kreml viszont a közelgő parlamenti választások miatt alighanem kivár az orosz csapatok Irakba küldésének elhatározásával. Hasonlóképpen befolyásolja a decemberi voksolás az Iránra vonatkozó orosz politikát is. Moszkvát bírálatok érték, mert segít Teheránnak egy atomerőmű építésében, miközben Irán még nem bizonyította, hogy atomprogramja kizárólag békés célú.
*
Az orosz és az amerikai elnök feltételezett atomfegyverprogramjuk feladására szólította fel Iránt és Észak-Koreát. A két államfő – az iraki háborúval kapcsolatos nézeteltéréseik dacára – egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy bíznak egy szabad és demokratikus Irak felépítésében. Iránról szólva Bush kijelentette, „közös célunk, hogy megbizonyosodjunk arról, Iránnak nincs semmilyen atomfegyvere vagy atomfegyverprogramja”. Putyin elmondta, az Egyesült Államok és Oroszország „világos, de tiszteletteljes jelzést” akar küldeni Iránnak, hogy fokozza együttműködését az atomsorompó-szerződés betartását ellenőrző Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.
Putyin egy új ENSZ-határozat tartalmától tette függővé Oroszország hozzájárulását az iraki újjáépítéshez. A részvétel „fokát, mértékét és szintjét” Moszkva azután fogja meghatározni, hogy „megismeri az új határozat paramétereit”. Az elmaradt ígéretek ellenére Bush úgy nyilatkozott, hogy nem csalódott. „Elfogadom, hogy néhány ország részvételét akadályozza az ENSZ-határozat hiánya” – jelentette ki.
A Közel-Kelettel kapcsolatban Putyin úgy foglalt állást, hogy a rendezésben nincs ésszerű alternatívája az útiterv néven ismert nemzetközi békekezdeményezésnek.
Csecsenföld az amerikai külügyminisztérium hivatalos elemzéseiben is megjelenő aggodalmak ellenére a konfliktusok kerülésének jegyében csak lábjegyzet maradt a napirend főbb pontjai, Közel-Kelet, Irak és Irán mellett. Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy politikai megoldást találnak Csecsenföldön, és megszűnnek a terrortámadások a térségben. „Szembe kell szállni a terroristákkal, bármely térségben okoznak is zűrzavart és pusztulást, beleértve Csecsenföldet is” – mondta. Washington tűréshatárát azonban érzékeltette, hogy Ahmad Kadirov csecsenföldi ideiglenes elnököt nem engedték Vlagyimir Putyin kíséretében Camp Davidbe. A Grani.ru szerint az amerikai fél meglepetten tapasztalta, hogy az ENSZ-vízummal New Yorkba érkezett Kadirov Putyin küldöttségének tagjai között szerepel, míg a washingtoni orosz nagykövetség értetlenségét fejezte ki az ügy kapcsán. Apró szurkát azért Putyin is megengedett magának. A sajtóértekezleten némi zsarolási ízzel megjegyezte, hogy Moszkvát megkeresték 2001 végén, segítsen harcolni az amerikai erők ellen Afganisztánban, de elutasította a kérést. „Soha nem beszéltem erről nyilvánosan, de most megteszem” – mondta, hozzátéve, hogy „amikor a terroristák elleni hadműveletek kezdődtek Afganisztánban, meg akartak környékezni bennünket különböző csatornákon olyan emberek, akik az amerikaiakkal akartak harcba szállni Afganisztánban”. Szakértők felkapták a fejüket arra a mondatra is, hogy Putyin egyfajta leendő közvetítői szerepet felvillantva biztonsági garanciákat kért partnerétől Észak-Korea számára.
***
Ismerős módszerek.
A liberális média Moszkvában és Washingtonban mindent megtett annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin ne érezhesse jól magát Camp Davidben. A száműzetését megemészteni nem tudó oligarcha, Borisz Berezovszkij az amerikai lapokban közzétett fizetett hirdetéseiben háborús bűnökkel vádolta meg az orosz elnököt, majd ezt követően orosz elemzők és ismert személyiségek, köztük Garri Kaszparov már „független” szakértőkként írt cikkekben óvták Busht az „exkágébés” Putyin melletti kiállástól. Pavel Felgenhauer függetlenként bemutatott biztonságpolitikai szakértő a Wall Street Journalban például a Putyin körüli „váll-laposok” Amerika-ellenességéről folytatott, logikai ellentmondásokkal teli eszmefuttatása után egyenesen elvárta a Nyugattól az orosz elnökkel szembeni határozottságot. Mint írta, nem szabad engedni és megbocsátani semmilyen áron sem Oroszországnak, mert ez csak a fasiszta erőket segíti. Ehelyett értésére kell adni Putyinnak, hogy „a diktatórikus, nacionalista rendőrállamot, más néven a náci Oroszországot Belorussziához hasonlóan kirekeszti a nemzetközi közösség”. (S. G.)
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
