A prágai kormányzat 1945 után egyszerűen németeknek nyilvánította a liechtensteini kormányzat polgárait, jóllehet ők maguk sosem tartották magukat németeknek. Az egykori Csehszlovákia területén levő mintegy százmillió euró értékű liechtensteini vagyont a benesi dekrétumok alapján kobozták el tulajdonosaiktól. Az alpesi hercegség ezt a döntést kezdettől fogva jogellenesnek tekintette, mivel a háború alatt Liechtenstein semleges ország volt. A liechtensteini delegáció Luxemburgban az európai gazdasági térség bővítési szerződését ki akarta egészíteni egy nyilatkozattal, amely leszögezi, hogy az aláíró államok Liechtensteint régi, független és elismert államnak tekintik, amely az első és a második világháború alatt semlegességet tanúsított. Csehország azonban nem hajlandó újraértékelni a történelmi eseményeket, következésképpen Prága szerint szó sem lehet a tulajdonjogi viszonyok megváltoztatásáról.
Diplomaták a liechtensteini döntést politikai gesztusnak tekintik, amely noha kellemetlen Prága számára, alapvetően nincs hatással Csehország EU-csatlakozására. Az európai gazdasági térség bővítéséről szóló szerződést Liechtensteinen kívül szolidaritásból nem írta alá Norvégia és Izland sem. Ha a szerződést nem sikerül aláírni 2004. május 1-je előtt, ez kedvezőtlen hatással lenne Prága kereskedelmi kapcsolataira elsősorban Norvégiával, illetve Izlanddal, mert korlátozná a cseh vállalatok aktivitását ezekben az országokban.

Ismét Pride-párti tüntetést szerveztek Hadházyék, de már ők is unják