Október tizenötödikén félpályás útlezárással tiltakoznak Békéscsabán, a 44-es főút kivezető szakaszán az alföldi gazdák az agrártárca által meghirdetett alacsony aszálykár-térítési összegek ellen. A hektáronkénti háromezer forintos előleg semmire sem elég, hiszen egy hektár megtárcsázása is a duplájába kerül – nyilatkozta lapunknak Hanó Miklós, a demonstráció egyik szervezője, békéscsabai képviselő. – Ezt a tüntetést azért szervezzük, mert látható, hogy a tavaszi vetésű növények, a kukorica, a borsó, a szója, a négy alföldi megyében komoly károkat szenvedtek. A betakarítás után itt a kukorica a szokásos 80-100 mázsás átlagtermés helyett csak 10-30 mázsát adott. Hiába magas most a kukorica ára, ekkora mennyiséggel nem pótolható a kiesés – fejtette ki a képviselő. Hozzátette: a termelők költségeit növelte, hogy kétszer kellett a növényvédelmi feladatokat is elvégezni, mert az első körben kijuttatott növényvédő szerek csapadék hiányában nem szívódtak fel. Az aszály a növénytermesztők mellett az állattartókat is sújtja, hiszen folyamatosan emelkednek a takarmányárak.
A kormány tízmilliárdos vissza nem térítendő aszálycsomagja a jelentkezők nagy száma miatt semmire sem elég, az ötvenmilliárdos hitel pedig csak a nagyoknak segít. A kistermelők – mondta Hanó Miklós – nem tudják igénybe venni a csak hatvanszázalékos állami garancia miatt, mert negyven százalék garanciát saját erőből nekik kellene biztosítani. Erre azonban képtelenek, mert ingatlanaik nagy részét már előző hiteleik miatt jelzáloggal terhelték. Most már csak földjeiket terhelhetnék meg, ha azonban fizetésképtelenné válnak, akkor alapvető termelési eszközüket vesztik. Ez esetben fennáll az a veszély is, hogy a bankok révén a föld külföldi tőkecsoportok kezébe kerül – húzta alá a demonstráció szervezője.
– Ha a kistermelőkön is segíteni akarna az állam, akkor a kormány százszázalékos garanciát biztosítana a hitelekhez, illetve komoly, akár ötvenmilliárdos viszsza nem térítendő hitelt biztosítana. Ha 170 milliárd forintot el tud különíteni arra a célra, hogy a közalkalmazottaknak ne legyen jövedelemkiesésük, akkor a mezőgazdasági kistermelőket is komolyabban támogathatná. Mi ugyanis nem rosszul gazdálkodunk, hanem katasztrófa sújt bennünket, ami ellen nem tudtunk semmit sem tenni – hangsúlyozta Hanó Miklós. – Ezért felháborító Szanyi Tibornak, az agrártárca politikai államtitkárának az a kijelentése, hogy mezőgazdasági lobbicsoportok saját érdekeik miatt panaszkodnak. Jó lenne, ha a szakminisztérium nem ellenségként tekintene a gazdálkodókra, hanem partnerként. Addig azonban, amíg ilyen lekezelően bánik velünk az agrártárca egyik vezetője, ez nem valósulhat meg. Ezért mi szeretnénk, ha a politikai államtitkárt leváltanák, és a helyére egy mezőgazdasághoz értő szakember kerülne.
Ma a szabolcsi almatermesztők is az utcára vonulnak a 4-es főút Nyírbogdány és Nyírtura közötti szakaszán, tiltakozva a kormány agrárpolitikája ellen. Korábban Németh Imre agrárminiszter bejelentette: a léalmatermesztők többé egyetlen fillér támogatásra sem számíthatnak.
Itt az importkukorica
Ukrán kukoricát vásárolt a héten az egyik meghatározó hazai gabonakereskedelmi cég – értesült a Napi Gazdaság. A lap információi szerint erre korábban soha nem volt példa. A jelenség a keleti országrészben gyengítheti a kukoricakereskedelem helyzetét, ha további tételek érkeznek hozzánk. Az ukrán kukorica ugyanis 4-5 ezer forinttal olcsóbb, mint a hazai, és – egy régebbi GATT-egyezmény értelmében – több mint 222 ezer tonnát háromszázalékos vámmal lehet hazánkba behozni, az viszont a szállítási terhek elkerülése miatt elsősorban e térségben jelenne meg. A cég importkérelme a gazdasági tárcánál van, ha megkapja, akkor november elején itt lehet az áru. Ha azonban további tételek is érkeznek hazánkba, akkor azok leszorítanák a hazai tőzsdei jegyzéseket, ami a honi termelőket is érzékenyen érintené.
origo.hu
Az új pápa mindig remény és kezdet – magyar püspök szólalt meg XIV. Leóról
