A jelenlegi háború kapcsán is van relevanciája az ünnepnek
Kiss Rajmund a jelenlegi orosz–ukrán háborúra is kitért, és azt is elmondta, hogy a győzelem napja nemcsak a második világháborús győzelem emléke, hanem a mai háborúval is szoros párhuzamot von vele az orosz vezetés.
2022-ben Oroszország kijelentette, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása ellen és az oroszok elnyomásának megszüntetése érdekében indította el a háborút. Ezenfelül egy olyan érv is megjelent, mint az úgynevezett nácitalanítás, amit Lavrov, Medvegyev és maga az elnök is említettek
– mondta Kiss. A szakértő szerint ennek a kifejezésnek a használata erőteljesen kapcsolódik a második világháborúban elért győzelemhez, amelynek fő célja a náci Németország legyőzése volt.
Ezt a párhuzamot a Kreml ügyesen felhasználja, hogy még inkább egységesítse Oroszország álláspontját és növelje a társadalmi támogatottságot
– tette hozzá. A náci Németország legyőzésére emlékezni tehát nemcsak a történelmi győzelem szempontjából fontos, hanem a jelenlegi háború ideológiai hátterét is megerősíti az orosz vezetés szerint.
A világ minden részéről érkeznek a vezetők Moszkvába
A győzelem napi díszszemlén való részvétel nemcsak Oroszországnak fontos, hanem globálisan is meghatározó üzenetet hordoz. A Kreml bejelentése szerint 29 ország vezetője fog részt venni az ünnepségen, köztük Kína elnöke, Hszi Csin-ping, illetve Szerbia és Szlovákia vezetői is.
Nagyon fontos, hogy kik vannak ott
– mondta Kiss. A szakértő szerint a diplomáciai részvétel nagy jelentőségű, és egyértelmű üzenetet küld a világnak, miszerint Oroszország nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is szorosabb kapcsolatokat ápol a BRICS-országokkal és más globális hatalmakkal. Kiss szerint a geopolitika átalakul, és 2022 óta a nemzetek egyre inkább blokkokba rendeződnek.
A 2008–2009-es pénzügyi válság és a Covid-járvány következtében a nemzetállamok befelé fordultak, és az orosz–ukrán háború kirobbanása még inkább megerősítette a geopolitikai tömbösödést
– tette hozzá. Szerinte kevesen vannak, akik a tömbök között kommunikálnak.
Az Európai Unióban Magyarország volt az egyetlen tagállam, amely békepárti álláspontot képviselt, amihez később csatlakozott Szlovákia. Szlovákia korábban fegyvereket is küldött Ukrajnába, nem is egyszer, és a szlovák elnök asszony 2022-ben, a pozsonyi biztonságpolitikai fórumon, a Globsecen azt nyilatkozta, hogy Oroszországnak veszítenie kell, és folyamatosan támogatniuk kell Ukrajnát, Oroszországot térdre kell kényszeríteni. Ez volt Szlovákia hivatalos álláspontja, amelyet később, az új politikai vezetéssel egy másik álláspont váltott fel
– fogalmazott.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!