Cseppek a tengerből

Két lehetősége is volt a magyar labdarúgó-válogatottnak, hogy megszerezze selejtezőcsoportjában a második helyet, s ezzel esélye legyen arra, hogy ott legyen a portugáliai Európa-bajnokságon. A nemzeti tizenegy mindkétszer elbukott (Lettország–Magyarország 3:1, Magyarország– Lengyelország 1:2), s most, mint rendesen, áll a bál. Csőd, mélypont, és persze mondjon le mindenki. Pedig ami történt, az természetes, bizonyság rá az alábbi krónika, amely 48 napot ölel át a magyar futballőszből. Másként: negyvennyolc csepp a háborgó magyar futballtengerből.

Malonyai Péter
2003. 10. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szeptember 1. Détári Lajos konzultálni kíván a tanácsadóival, és csak azután beszél arról, miért hagyta ott a Haladást. Az edző annyit azért elmond, hogy „Détári Lajosról még tíz év múlva is tudni fogják kicsoda, ám Bíró Pétert nem ismeri majd senki”. A szombathelyi tulajdonos válasza: „Détári Lajos eljátssza a sértődött kisfiút, akinek ellopták a kis piros vödrét a homokozóból.”
Szeptember 5. Gellei Imre szövetségi kapitány, miután kihirdette keretét a lettek elleni Európa-bajnoki selejtezőre: „Győznünk kell, mert nagy lehetőség előtt állunk… Annyi rangot már kivívtunk magunknak, hogy minimum akkora esélyünk legyen, mint a házigazdáknak.”
Szeptember 6. Szieben László a Magyar Labdarúgóliga igazgatója a bajnoki mérkőzések tévéközvetítéséről szólva elmondja, hogy eldőlt a vételár, rögzítették, mit kínál a liga cserébe a jogdíjért. Megállapodtak a Magyar Televízióval abban is, hogy a szezonban minden csapat legalább két, legföljebb hat meccsel szerepel majd a képernyőn.
Lemondott Varga Zoltán, a Győri ETO vezetőedzője, két esztendő alatt másodszor távozott Győrből: „Szakmai nulla vagyok, a két győri kudarc lenullázott… Nem megyek el az országból, itt maradok bosszantani azokat, akik nem szeretnek.”
Szeptember 7. Lisztes Krisztián a tatai edzőtáborban: „Nehéz meccs lesz, de győzni fogunk Lettországban, a pótselejtezőn pedig akkor jó esélyünk lesz, ha Izland, Szlovénia vagy Wales lesz az ellenfelünk.”
Szeptember 8. Király Gábor a tatai edzőtáborban: „Tudom, sokan drukkolnak ellenünk, de a kritikus hangok akkor sem hallgatnának el, ha kijutnánk az Európa-bajnokságra.”
Gellei Imre: „Tisztességesen elvégeztük a szükséges munkát, ezért lehet jó a játékosok kedélyállapota.”
Pintér Attila, a Sopron edzője: „Egység és a csapatérdek szolgálata, ez nálam a legfontosabb. Én sohasem tűröm meg a túlélésre játszó futballistákat.”
Szeptember 9. Fehér Imre, a válogatottat támogató Borsodi Sörgyár Rt. kommunikációs igazgatója: „Ez egy jó szellemű közösség, jó felfogásban futballozik, méltó a szeretetre, a bizalomra.”
Szeptember 10. Gellei Imre szövetségi kapitány a lettek elleni mérkőzés előtt: „Dragóner Attilának egész egyszerűen nem szabad hibáznia… Juhár Tamás nagyszerű alapokat kapott Újpesten Mezey Györgytől erre a meccsre.”
Szeptember 11. Lettország–Magyarország 3:1. A Nemzeti Sport értékelése szerint Dragóner Attila játékát a három lett gól minősíti, Juhár Tamás húsz percig megbízhatóan játszott, utána viszont az ő oldalán futottak a lettek támadásai.
Gellei Imre: „Tiszta szívvel küzdöttünk, de aztán a saját szabadrúgásunkból kaptunk gólt, ez döntő volt.”
Szeptember 12. Király Gábor: „A korosztályunk még egyszer nem lesz ilyen közel nagy tornára való kijutáshoz.”
Gellei Imre: „A csapat minden játékosa tudta, mi a lettek erőssége, mégsem tudta a feladatát megoldani.”
Közzéteszik, hogy az NB I-ben 767 ezer forint egy futballista átlagos fizetése havonta. Szieben László: „A jövedelem a szezon előtti átlag huszonkét százalékos csökkentéssel sincs arányban a teljesítménnyel, még húsz százalék mínusz benne van a rendszerben.”
Szeptember 13. Szieben László: „Drágán gyártjuk a selejtet… Ezzel együtt föl kell kelteni a magántőke érdeklődését a magyar futball iránt, még úgy is, hogy tudjuk: kockázati befektetésről van szó, azaz fennáll a veszteség lehetősége.”
Szeptember 19. A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma nem engedélyezi az első osztályú futballmérkőzések közvetítésére vonatkozó szerződés aláírását, mert az évi 450 millió forintos díjat aránytalanul soknak tartja. Szieben László: „A sportág csúcseseményeinek közvetítése feladata egy állami televíziónak.” Bakos Ibolya, az Arany Ászok marketingvezetője: „Közvetítések híján csökkenhet a névszponzorációs díj, a cég ezek után átgondolja a szerepvállalását a labdarúgó-bajnokságban.”
Szeiler József, az FTC Rt. vezérigazgatója: „A Fradi megítélése mindig is szélsőséges volt, vagy imádták, vagy gyűlölték. A Bajnokok Ligájában való szereplésünk óta egymást követik a viharok, ami erodálja a tekintélyünket. Előbb százmilliókat kértek számon a vezetésen, aztán a klubra rátelepedett a politika, 2001-re pedig a csőd szélére kerültünk. A Fotex belépése óta új időszámítás kezdődött el, rengeteget léptünk előre menedzselésben és marketingben. A május harmincadikai botrány ellenére a helyzet még mindig jobb, mint az elmúlt nyolc esztendőben bármikor.”
Szeptember 20. A Magyar Labdarúgóliga a közvetítésekről szóló kuratóriumi döntésre válaszul valamennyi országos televízió kameráit kitiltja az első és a másodosztály mérkőzéseiről. Szieben László: „Ha az állam úgy gondolja, hogy nem közszolgálati feladat a futballipar csúcságazata előadásainak közvetítése, akkor mi szeretnénk megválogatni, kiket engedünk be a magánrendezvényeinkre.” Kozák Márton kuratóriumi tag: „A 450 milliós díj irreálisan magas a szolgáltatás színvonalához képest, megoldást jelenthet, ha a liga tendert ír ki a közvetítésekre.”
Szeptember 25. Gyulay Zsolt, az Újpest ügyvezetője: „Hogy a televízió közvetít-e vagy sem, az elsősorban a szponzorok miatt lényeges, ha nem kerülünk képernyőre, nehezebb támogatókat találni. Érdekeltté kellene tenni valahogy a televíziókat a közvetítésben.”
Bodnár György a közvetítési jogokat birtokló Futballduó Kft. ügyvezetője bejelenti, hogy a Magyar ATV-n lesznek láthatók az első osztályú mérkőzések. A cég közvetítési díjat nem kér, csak 11 perc reklámidőt adásonként.
Szeptember 28. Bodnár György azt követően, hogy a Ferencváros–Pécs mérkőzésen a rendezők akadályozták munkájukban a televíziósokat: „Csak olyan pályákra megyünk ezentúl, ahol szívesen fogadják a közvetítésen dolgozókat.”
Szeptember 30. Egy felmérés szerint a Ferencváros– Pécs mérkőzés nézőszáma a Magyar ATV-n 95 239 és 176 787 közötti volt. Szieben László: „A számok nem hazudnak. Nem volt semmiféle reklám, mégis ennyien voltak kíváncsiak a meccsre. Az adatokat természetesen elküldjük a kuratóriumnak.”
Október 2. Kenesei Krisztián, aki két góllal segítette kupagyőzelemhez a kínai Beijing Hyundai Start: „Örülök, hogy jól ment a játék, de most már minden gondolatom a lengyelek elleni meccs körül forog.”
Október 3. Gellei Imre, amikor megtudta, hogy a tévéközvetítés miatt szombatról vasárnapra tették át a Debrecen–Ferencváros mérkőzést: „Nem minden az üzlet, nem minden a pénz. A keret hétfőn találkozik, ezért ez olyan időpont, amely az esetleges sérülések miatt zavart okozhat a felkészülésben.”
Október 4. Gellei Imre a lengyelek elleni Európa-bajnoki selejtezőről: „Most aztán nincs mese, győzni kell! Nem fogadkozunk, mert megtettük a lettek ellen, és nem jött be.”
A Borsodi Sörgyár Rt. perre megy, kétszázmilliós kártérítést követel a futball-ligától, mert egyoldalúan felbontotta a bajnokság névszponzorációs szerződését. Szieben László: „Jogszerű lépés volt, mi az ISM marketingcéggel álltunk kapcsolatban, amely a tulajdonos halála után elérhetetlenné vált, ezért megszűnt a megállapodásunk a Borsodi Sörrel.” A liga tervezett bevétele a 20003–2004-es szezonra 725 millió forint, a tévészerződés meghiúsulása és a kártérítés együtt 650 milliós bevételi mínuszt jelenthet.
Október 7. Gellei Imre a tatai edzőtáborban: „Megnyugtat, hogy van tartásuk a játékosoknak. Biztos vagyok benne, hogy a Rigában történtek után talpra áll a csapat.”
Október 8. Gellei Imre: „Tudjuk, hogy a lengyelek is nagyon készülnek, de nekünk minden helyzetre tudnunk kell a megfelelő válaszlépést.”
Király Gábor: „Ha nem nyerünk, ha nem jutunk tovább, lehordhatnak, szétszedhetnek bennünket, belénk is rúghatnak, de most, amikor még a kezünkben van a sorsunk, tartsanak ki mellettünk.”
Október 9. A sportlap tatai tudósítása szerint a játékosok nem ígérnek semmit, de mindannyian biztosak abban, hogy a lengyelek elleni meccsen maximálisan koncentrálnak majd, igyekeznek a lehető legnagyobb fegyelemmel betartani a taktikai utasításokat.
Muszbek Mihály, a liga volt ügyvezetője a kérdésre, hogy le kellene-e mondania az utódjának, Szieben Lászlónak: „Nézzen bele reggelente a tükörbe, és ha el tudja viselni a saját arcképét, akkor maradjon, ha nem, menjen. Én akkor mondtam le, amikor már nem bírtam elviselni.”
Október 10. Bodnár György, a közvetítési jogokat tulajdonló Futballduó Kft. ügyvezetője: „A kuratórium tendert szeretne, nos, elkésett, mert volt pályázat még kétezer júniusában. A tendert az MTV nyerte meg, ezért kötöttünk szerződést vele három plusz két esztendőre. Három év elteltével, ahogy kell, megkérdeztük, él-e az MTV az opciós jogával, élni akart, ezért jöhetett létre a kuratórium által meghiúsított megállapodás.” Az ügyvezető ígéri, hogy mindenképpen bevasalják a jogdíjat a szezon eleji, a szerződéskötés reményében engedélyezett közvetítésekért, csak még azt nem tudják, hogy a 2003 nyaráig élő (774 millió forint évente) vagy a semmissé tett új szerződés (450 millió forint évente) alapján.
Október 11. Gellei Imre a magyar–lengyel mérkőzés előtt: „Ezt a gárdát akkor sem kell szétkergetni, ha ne adj’ isten most nem jár sikerrel, sok a fiatal a csapatban, még sokra vihetik.”
Október 12. A sportlap vereség (1:2) utáni értékelése szerint Dragóner Attila nagyot hibázott mindkét lengyel gól előtt, Juhár Tamáson pedig érződött, hogy nincs önbizalma, a második lengyel gól az ő lelkén is szárad. Dragóner Attila: „Nem volt törvényszerű, hogy a lengyelek gólt lőjenek a passzom után, ami pedig a második gólt illeti, az öltözőben többen mondták, hogy les előzte meg…” Szabics Imre, aki gólt, kapufát lőtt, jól játszott: „Szégyellem magam, hogy nem sikerült nyernünk, hogy nem lettünk másodikak a csoportban.”
Október 13. Gellei Imre: „Kezünkben volt a továbbjutás lehetősége, de nem éltünk vele. Az enyém a felelősség… Én állítom össze a csapatot, én határozom meg a taktikát, ki más tehetne mindenről?”
Október 14. Juhár Tamás: „Csak a védelem a hibás? A középpályások, a csatárok nem? Ugye ezt senki sem gondolja komolyan…?”
Lemond Demján Sándor, a Magyar Labdarúgóliga elnöke. Indokait levélben közli: „Sajnálom, hogy nem tudtam a magyar labdarúgást az elvárásaimnak megfelelően segíteni…” Utódja ideiglenesen Tarsoly Csaba, a Győri ETO első embere, aki szerint olyan elnököt kellene találni, aki jó kapcsolatokat ápol a politikával, ért a gazdasághoz, és a futballban is jártas.
Október 15. Bozóky Imre, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke egy nyilatkozatában elmondja, hogy nem mond le, mert nincs miért. Ugyanakkor megállapítja: „Sok az ellendrukker. Mint például azok, akik egy televíziós stúdióbeszélgetésben versenyt szapulták a válogatottat. Nekik köszönhető, hogy csak annyian voltak a magyar–lengyelen, mint amennyien.”
Október 18. Dragóner Attila: „A bűnbakkeresésnek nincs semmi értelme… nem vállalhatom föl ezt a szerepet. A futball csapatjáték, mindenkinek megvan a része a sikerben és a kudarcban egyaránt… A kritikát el kell viselni, nincs ezzel semmi gond. A rosszindulat viszont hidegen hagy, unalmasnak tartom, hogy pocskondiáznak minket, és még unalmasabbnak, hogy a pénzünkkel, a fizetésünkkel foglalkoznak… Az a megoldás, hogy a mi pénztárcánkban turkálnak? Attól lesz jobb a magyar futball?… Én hajtok, küzdök, ahogy az erőm bírja, és miután a rövid futballistakarrier alapozza meg az egész életemet, egyáltalán nem mindegy, mennyit keresek.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.